Varbóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varbóc
Református templom
Református templom
Varbóc címere
Varbóc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Ifj. Molnár László[1]
Irányítószám 3756
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 55 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 5,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,1 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Aggteleki-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varbóc (Magyarország)
Varbóc
Varbóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″
Varbóc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Varbóc
Varbóc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varbóc témájú médiaállományokat.

Varbóc község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

A településen lakók élete[szerkesztés]

A falu lakói között több ács és vadász található, és sok a nyugdíjas. Mindennapjaikban a legtöbben kertjük, kisebb veteményesük gondozásával foglalatoskodnak. Manapság inkább nyaralni járnak ide.

Fekvése[szerkesztés]

Kazincbarcikától 28 kilométerre, Aggtelektől pedig 13 kilométerre fekszik. A falu fölött északon a 327 méter magas Hársas-hegy, északnyugaton a 411 méter magas Bérctető, nyugaton a 337 méter magas Borháztető délnyugaton a 313 méter magas Bokánytető, míg délen a 311 méter magas Szarvas-hegy emelkedik. Külterületi lakott helye: Lászitanya.

Nevének jelentése[szerkesztés]

A kezdetekre – mint a környékbeli többi falu esetében is – inkább nevéből következtethet a kutató, mely ószláv nyelven „füzest” jelent.

Története[szerkesztés]

Egy, az 1298. évben keletkezett oklevél vrbina néven említi a keletről nyugatra húzódó völgyben Perkupa irányába csörgedező kis patakot, mely a Borház-tető alján feltörő forrásból ered. Valószínű, hogy erről a patak]ól és a völgyben dúsan növő fűzfákról kapta a nevét a település. Az 1800-as években a falu híres fehérbor szőlőjéről: a mézes fehérből származó bor vetekszik a legjobb, leghíresebb magyar borokkal.

Varbóc és a környező települések sorsát, az 1870-1880-as években pusztító filoxérajárvány megpecsételte.

A mai kőtemplom helyén 1684 táján egy fatemplomot építettek. Egy 1720-ból származó összeírás is megemlíti. Templomát 1895-ben felújították, valószínű ekkor változtatták meg, eredeti alakját is. Említésre méltó; festett famennyezete és a barokk szószék. A templom külső, északi falánál, közel másfél évszázados hársfa áll. A falu római katolikus lakosai 1952-ben Szűz Mária tiszteletére építették fel templomukat.

1958-59-ben a népi építészeti alkotásokkal, és hagyományokkal kapcsolatos felméréseket végeztek a faluban. Ekkor megőrzésre méltónak tartották, a Dózsa Gy. u. 2., 8., 10., 24., 34., 35., és 40. valamint a Petőfi S. u. 5., 9., 20., és a Táncsics M. u. 13. szám alatti épülteket.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]