Varbóc

	Varbóc
	Református templom
; Varbóc címere	; Varbóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár László (független)
Irányítószám	3756
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	56 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	5,35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,1 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Aggteleki-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Varbóc Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 49″, k. h. 20° 38′ 45″
	Varbóc Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Varbóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Varbóc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kazincbarcikától 28 kilométerre, Aggtelektől pedig 13 kilométerre fekszik. A falu fölött északon a 327 méter magas Hársas-hegy, északnyugaton a 411 méter magas Bérctető, nyugaton a 337 méter magas Borháztető, délnyugaton a 313 méter magas Bokánytető, míg délen a 311 méter magas Szarvas-hegy emelkedik. Külterületi lakott helye: Lászitanya.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, amely közúton csak a 27-es főútból, annak 35+750-es kilométerszelvényénél – Perkupa központjában – kiágazó 26 112-es számú mellékúton érhető el. Déli külterületeit átszeli még a Perkupáról Szőlősardóra vezető 26 109-es számú mellékút is, azon érhető el a községhez tartozó, de attól viszonylag távol eső Égervölgye Ifjúsági Tábor.

Nevének jelentése[szerkesztés]

A kezdetekre – mint a környékbeli többi falu esetében is – inkább nevéből következtethet a kutató, mely ószláv nyelven „füzest” jelent.

Története[szerkesztés]

Egy, az 1298. évben keletkezett oklevél vrbina néven említi a keletről nyugatra húzódó völgyben Perkupa irányába csörgedező kis patakot, mely a Borház-tető alján feltörő forrásból ered. Valószínű, hogy erről a patakról és a völgyben dúsan növő fűzfákról kapta a nevét a település. Az 1800-as években a falu híres fehérbor szőlőjéről: a mézes fehérből származó bor vetekszik a legjobb, leghíresebb magyar borokkal.

Varbóc és a környező települések sorsát, az 1870-1880-as években pusztító filoxérajárvány megpecsételte.

A mai kőtemplom helyén 1684 táján egy fatemplomot építettek. Egy 1720-ból származó összeírás is megemlíti. Templomát 1895-ben felújították, valószínű ekkor változtatták meg, eredeti alakját is. Említésre méltó; festett famennyezete és a barokk szószék. A templom külső, északi falánál, közel másfél évszázados hársfa áll. A falu római katolikus lakosai 1952-ben Szűz Mária tiszteletére építették fel templomukat.

1958-59-ben a népi építészeti alkotásokkal, és hagyományokkal kapcsolatos felméréseket végeztek a faluban. Ekkor megőrzésre méltónak tartották, a Dózsa Gy. u. 2., 8., 10., 24., 34., 35., és 40. valamint a Petőfi S. u. 5., 9., 20., és a Táncsics M. u. 13. szám alatti épülteket.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Molnár Lajos (független)^[4]
1994–1998: Molnár Lajos (Magyar Néppárt – NPP)^[5]
1998–2002: Molnár Lajos (független)^[6]
2002–2006: Molnár Lajos (független)^[7]
2006–2010: Molnár Lajos (független)^[8]
2010–2014: Ifj. Molnár László (független)^[9]
2014–2019: Molnár László (független)^[10]
2019-től: Molnár László (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	56	56	55	56
	2013	2014	2015	2021

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 69%, felekezeten kívüli 2,4% (11,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom
Villámlokalizátor
1995-ben a településen található 5 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Ördög-gát-lyuk, a Telekes-völgyi 4.sz. barlang, a Telekes-völgyi 5.sz. barlang, a Telekes-völgyi 8.sz. barlang és a Vörös-barlang.

A településen lakók élete[szerkesztés]

A falu lakói között több ács és vadász található, és sok a nyugdíjas. Mindennapjaikban a legtöbben kertjük, kisebb veteményesük gondozásával foglalatoskodnak. Manapság inkább nyaralni járnak ide.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Varbóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Varbóc Helységnévtár