Kistokaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kistokaj
Kistokaji református templom
Kistokaji református templom
Kistokaj címere
Kistokaj címere
Kistokaj zászlaja
Kistokaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Bernáth József (független)[1]
Irányítószám 3553
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség2084 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség213,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistokaj (Magyarország)
Kistokaj
Kistokaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 27″, k. h. 20° 50′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 27″, k. h. 20° 50′ 19″
Kistokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kistokaj
Kistokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kistokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistokaj témájú médiaállományokat.

Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. A Hejő patak partján, Miskolctól kb. 5 km-re délre, az agglomerációban található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg török eredetű, jelentése "folyó menti erdő", a "kis" előtag pedig a Tokajjal való összetévesztést hivatott elkerülni. Borsod megyében több Tokaj nevű község volt, s ezeket Felső-, Boros-, Békás-, Farkas-, Nagy-, Kis-, Virág-, Középtokaj néven nevezték.

Története[szerkesztés]

A település már a honfoglaláskor lakott hely volt, területén honfoglaláskori, nagyjából 150 sírhelyes temetőt találtak, melyből 73 sírt tártak fel. A leletanyag alapján az elhunytak a honfoglalók köznépi rétegéhez tartoztak, mégpedig ennek a gazdagabb első csoportjába. A temető, illetőleg feltárt részeinek kora a honfoglalástól a X. század 60-as, 70-es évei fordulójáig határozható meg.[3]

1256-ban említik először a települést Tokoy néven, de már jóval korábban is állhatott. A Miskolc nemzetség tagjainak öröklött földje volt. István ifjabb király a nemzetség tagjaitól: Tamás fia Sceuke Miklóstól és nagybátyjától Pétertől elkobozta és a rokon Ponith ispánnak adta. Egy 1256-ban és 1291-ben kelt oklevél Ponith ispán fiainak: Péternek és Istvánnak a birtoka. Családnévben legkorábban 1405-től ismerjük.

Az 1787-es első népszámláláskor mintegy 500-an lakták a települést.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bajor Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Bajor Józsefné (független)[5]
  • 1998–2002: Bajor Józsefné (független)[6]
  • 2002–2006: Bajor Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Bajor Józsefné (független)[8]
  • 2010–2014: Kupainé Ambrus Gyöngyi (független)[9]
  • 2014–2019: Ambrus Gyöngyi (független)[10]
  • 2019-től: Bernáth József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,8% németnek, 0,8% ruszinnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,9%, református 22,9%, görögkatolikus 4,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,1% (31,7% nem válaszolt).[12]

Környező települések[szerkesztés]

Mályi (3 km), Miskolc-Szirma (5 km), Sajópetri (5 km), a legközelebbi város: Miskolc (5 km).

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templom. Korábban másik helyen volt a falu, abban 1733-ig állt egy fatemplom, amit a Sajó árvize vitt el. Az ezután új helyére települt faluban a jelenlegi templom helyén állt egy patics falú, nádfedeles templom. A mai templom 1811-12-ben épült, nyugati homlokzata előtti 24 m magas tornyával, késő barokk stílusban. Keleti félköríves záródása, a belsőnek sík, hajópalló mennyezete van. 1985-ben újították a templomot. Orgonája a II. világháborúban tönkrement. A torony déli külső oldalán láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját.[13]
    Kistokaji-tó
  • Kistokaji-tó. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében.

Híres emberek[szerkesztés]

Kistokajban született Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a XIX. század első évtizedeinek egyik jelentős költője. Sajátos, magában álló és magában élő egyéniség, a szűk itthoni szempontokon túlnéző európai szellem, rendkívüli kultúrával, kísérletező izgalommal, a maga korában igen ritka természettudományos érdeklődéssel és műveltséggel bírt. Weöres Sándorra hatott leginkább személyiségével és alkotásaival, több művének ihletőjévé vált.[14] Kistokaj református templomában helyezték el Ungvárnémeti Tóth László emléktábláját.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. „K. Végh Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1993, 30-31/1.”.  
  4. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  12. Kistokaj Helységnévtár
  13. Várady József: Tiszáninnen református templomai. Borsodi Református Egyházmegye, Miskolc, 1989,  ISBN 9630012030
  14. „Merényi Annamária: Adalékok Ungvárnémeti Tóth László biográfiájához. Irodalomtörténeti Közlemények, 2002., CVI évf., 3-4. szám, 350-363.p.”.  

További információk[szerkesztés]