Tiszaújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.
Tiszaújváros
Tiszaújváros légifotó1.jpg
Tiszaújváros címere
Tiszaújváros címere
Tiszaújváros zászlaja
Tiszaújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)[1]
Irányítószám 3580
Körzethívószám 49
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 649 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaújváros (Magyarország)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″
Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszaújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.

Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tiszaújvárosi járás központja. A megyeszékhely után a megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó tiszai torkolatánál fekvő település; közvetlenül a Nyékládházától Debrecenig húzódó 35-ös főút mellett fekszik, Mezőcsáttal pedig a 3313-as út köti össze. Közigazgatási területének egy kisebb része a Tisza túlsó oldalán, a bal parton fekszik, de az a területrész lakatlannak tekinthető.

Földrajza[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb folyója, a Sajó torkolata által közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye között.

Természeti adottságok[szerkesztés]

  • A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
  • A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
  • A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztosítva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

Története[szerkesztés]

Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egész alakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Iparfejlesztés[szerkesztés]

A "négykéményes régi erőmű", vagy Tiszapalkonyai Hőerőmű, mely már 1957-ben energiát szolgáltatott: ezzel a létesítménnyel kezdődött Tiszaújváros története
Az 1970-es évek elején épült "új erőmű" (ismertebb nevén Tisza II hőerőmű vagy Tiszai Hőerőmű)

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os, széntüzelésű hőerőmű építésével kezdődött Tiszapalkonya határában. A hőerőmű, a villamosenergia és az iparigőz szolgáltatással megalapozta a később megépülő ipari nagyüzemek (pl. Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszai Finomító, Olefingyár, Tisza II Hőerőmű) létét. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben kezdődött a Tiszai Erőmű Vállalat nagyberuházása, a Tiszai Hőerőmű építése, eredetileg az ország legnagyobb erőművének tervezték 2000 MW-osra, ám az 1973-as olajválság miatt csak 860 MW-osra épült ki, így ez a harmadik legnagyobb Magyarországi erőmű, amit 1979. szeptember 7-én adtak át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése (TIFO), és 1980. novemberében beindult a kőolaj-feldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés[szerkesztés]

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Filtó[szerkesztés]

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nádor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Városrészek[szerkesztés]

Tiszaújváros városrészei, a hozzá tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

  • Központi belterület (14 569 fő)
  • Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
  • Tiszapart (266 fő)
  • Ipari park (16 fő)

Külterület

  • Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
  • Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
  • TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Farkas Zoltán (SZDSZ)
  • 1994–1998: Farkas Zoltán (SZDSZ)[3]
  • 1998–2002: Farkas Zoltán (SZDSZ)[4]
  • 2002–2006: Farkas Zoltán (SZDSZ)[5]
  • 2006–2010: Koscsó Lajos (MSZP)[6]
  • 2010–2014: Bráz György (MSZP)[7]
  • 2014–2019: Bráz György (MSZP)[8]
  • 2019-től: Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)[1]

A népesség alakulása[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépesség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.[9]

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

Nevezetességek[szerkesztés]

Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 34, 36, 38 illetve 40 fokos.

Rendezvényei[szerkesztés]

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.[10]

Közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros közösségi közlekedését a Volánbusz helyközi járatai látják el. A városban 2 helyi járat közlekedik 1-es és 2-es jelzéssel. A 2-es vonalat néhányszor helyközi buszok látják el, de állandó helyi járatként üzemel egy darab Ikarus Ikarus E91-es típusú autóbusz, melyből az országban ez az egy közlekedik. Tiszaújvárosból személyvonatok közlekednek Nyékládházára (csatlakozással Budapest felé), esetenként Miskolcra, ill. a műszakváltásokhoz igazodva, naponta háromszor Tiszapalkonya-Erőmű állomásra.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros helyi autóbuszjáratainak közlekedtetését a Volánbusz látja el 2 alap- és egy betétjárattal.

  • 1-es busz: Tiszaújváros–Tiszaszederkény
  • 1A-s busz: Tiszaújváros–Fizikoterápiai Intézet–Tiszaszederkény
  • 2-es busz: Tiszaújváros–Tiszai erőmű

Helyközi közlekedés[szerkesztés]

A Tiszaújváros környéki települések közlekedését a Volánbusz látja el.

Tiszaújvárosból induló helyközi járatok

  • 3950-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszagyulaháza–Tiszadob
  • 3952-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszalök–Hajdúnánás
  • 3960-as járat: Tiszaújváros–Polgár–Görbeháza
  • 3961-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszacsege
  • 3963-as járat: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát–Ároktő
  • 3964-es járat: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát
  • 3965-ös járat: Tiszaújváros–Tiszatarján–Mezőcsát
  • 3966-os járat: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
  • 3967-es járat: Tiszaújváros–Hejőbába–Igrici–Hejőkeresztúr
  • 3970-es járat: Tiszaújváros–Sajóörös
  • 3971-es járat: Tiszaújváros–Muhi–Sajópetri–Sajólád
  • 3975-ös járat: Tiszaújváros–Kesznyéten–Tiszalúc

Tiszaújvárost érintő helyközi autóbuszjáratok

  • 1341-es járat: Eger–Mezőkövesd–Tiszaújváros–Nyíregyháza
  • 1369-es járat: Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
  • 1370-es járat: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
  • 1372-es járat: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
  • 1424-es járat: Nyíregyháza–Tiszaújváros–Mezőcsát
  • 1450-es járat: Debrecen–Tiszacsege–Polgár–Tiszaújváros
  • 3731-es járat: Miskolc–Gesztely–Hernádnémeti–Bőcs–Kesznyéten–Tiszaújváros
  • 3733-as járat: Miskolc–Sajólád–Bőcs–Kesznyéten–Tiszaújváros
  • 3737-es járat: Miskolc–Sajólád–Ónod–Tiszaújváros
  • 3744-es járat: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Tiszaújváros–Polgár
  • 3745-ös járat: Miskolc–Nyékládháza–Tiszaújváros
  • 4008-as járat: Mezőkövesd–Mezőkeresztes–Tiszaújváros

Vasútvonalak[szerkesztés]

A várost egyetlen vasútvonal, a MÁV 89-es számú tiszaújvárosi szárnyvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Tiszapalkonya–Erőmű vasútállomás, a vonal tulajdonképpeni végállomása a 3313-as út keresztezésének közvetlen közelében található, a helyi ipartelepek között, míg Tiszaújváros vasútállomás a városközpont déli széle közelében, közúti elérését a 35-ös főútból kiágazó 33 316-os számú mellékút teszi lehetővé.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  4. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  5. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. [1]
  10. http://www.sportpark.tujvaros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=55:aegon-nap-2010&catid=4:2010-evi-rendezvenyek&Itemid=5

További információk[szerkesztés]