Tiszaújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.
Tiszaújváros
Tiszaújváros légifotó1.jpg
Tiszaújváros címere
Tiszaújváros címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Bráz György (MSZP)[1]
Irányítószám 3580
Körzethívószám 49
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 15 571 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaújváros (Magyarország)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″
Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszaújváros weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.

Tiszaújváros (1970-ig Tiszaszederkény, 1991-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál fekvő település. A Tiszaújvárosi járás központja.

A kezdetek[szerkesztés]

Ott, ahol a Sajó a Tiszába siet, őseink jónak találták a helyet arra, hogy letelepedjenek. Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egészalakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Városrészek[szerkesztés]

Tiszaújváros városrészei, a helyiséghez tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

  • Központi belterület (14 569 fő)
  • Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
  • Tiszapart (266 fő)
  • Ipari park (16 fő)

Külterület

  • Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
  • Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
  • TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Iparfejlesztés[szerkesztés]

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os hőerőmű építésével kezdődött. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben a Tiszai Hőerőmű újabb ütemét kezdték el építeni, a 880 MW-os erőmű utolsó blokkját 1979-ben adták át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése, és 1978-ban beindult a kőolajfeldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés[szerkesztés]

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Filtó[szerkesztés]

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nádor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Földrajza[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb folyója, a Sajó torkolatánál közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről-évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye között.

Természeti adottságok[szerkesztés]

  • A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
  • A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
  • A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztositva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

A népesség alakulása[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépeség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.[3]

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

Nevezetességek[szerkesztés]

Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos.

Rendezvényei[szerkesztés]

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.[4]

Közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros közösségi közlekedését a főként az ÉMKK helyközi járatai látják el. A városban 2 helyi járat közlekedik 1-es és 2-es jelzéssel. A 2-es vonalat néhányszor helyközi buszok látják el, de állandó helyi járatként üzemel egy darab Ikarus Ikarus E91-es típusú autóbusz, melyből az országban ez az egy közlekedik. Tiszaújvárosból személyvonatok közlekednek Nyékládházára (csatlakozással Budapest felé), esetenként Miskolcra, ill. a műszakváltásokhoz igazodva, naponta háromszor Tiszapalkonya-Erőmű állomásra.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros helyi autóbuszjáratainak közlekedtetését az ÉMKK látja el 2 alap- és egy betétjárattal.

  • 1-es busz: Tiszaújváros-Tiszaszederkény
  • 1A-s busz: Tiszaújváros-Fizikoterápiai Intézet-Tiszaszederkény
  • 2-es busz: Tiszaújváros-Tiszai erőmű

Helyközi közlekedés[szerkesztés]

A Tiszaújváros környéki települések közlekedését az ÉMKK VI. számú forgalmi telepe és autóbusz-állomása látja el Tiszaújvárosból.


Tiszaújvárosból induló helyközi járatok

  • 3950-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszagyulaháza-Tiszadob
  • 3952-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszalök-Hajdúnánás
  • 3960-as járat: Tiszaújváros-Polgár-Görbeháza
  • 3961-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszacsege
  • 3963-as járat: Tiszaújváros-Oszlár-Mezőcsát-Ároktő
  • 3964-es járat: Tiszaújváros-Oszlár-Mezőcsát
  • 3965-ös járat: Tiszaújváros-Tiszatarján-Mezőcsát
  • 3966-os járat: Tiszaújváros-Nemesbikk-Hejőpapi-Igrici
  • 3967-es járat: Tiszaújváros-Hejőbába-Igrici-Hejőkeresztúr
  • 3970-es járat: Tiszaújváros-Sajóörös
  • 3971-es járat: Tiszaújváros-Muhi-Sajópetri-Sajólád
  • 3975-ös járat: Tiszaújváros-Kesznyéten-Tiszalúc

Tiszaújárost érintő helyközi autóbuszjáratok

  • 1341-es járat: Eger-Mezőkövesd-Tiszaújváros-Nyíregyháza
  • 1369-es járat: Miskolc-Tiszaújváros-Hajdúnánás-Nyíregyháza
  • 1370-es járat: Miskolc-Polgár-Nyíregyháza
  • 1372-es járat: Miskolc-Polgár-Debrecen-Hajdúszoboszló
  • 1424-es járat: Nyíregyháza-Tiszaújváros-Mezőcsát
  • 1450-es járat: Debrecen-Tiszacsege-Polgár-Tiszaújváros
  • 3731-es járat: Miskolc-Gesztely-Hernádnémeti-Bőcs-Kesznyéten-Tiszaújváros
  • 3733-as járat: Miskolc-Sajólád-Bőcs-Kesznyéten-Tiszaújváros
  • 3737-es járat: Miskolc-Sajólád-Ónod-Tiszaújváros
  • 3744-es járat: Miskolc-Nyékládháza-Ónod-Tiszaújváros-Polgár
  • 3745-ös járat: Miskolc-Nyékládháza-Tiszaújváros
  • 4008-as járat: Mezőkövesd-Mezőkeresztes-Tiszaújváros

Vasútvonalak[szerkesztés]

  • 89-es vonal Tiszapalkonya-Erőmű-Tiszaújváros-Miskolc

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. http://www.sportpark.tujvaros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=55:aegon-nap-2010&catid=4:2010-evi-rendezvenyek&Itemid=5

További információk[szerkesztés]