Tiszaújváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.
Tiszaújváros
Tiszaújváros légifotó1.jpg
Tiszaújváros címere
Tiszaújváros címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Bráz György (MSZP)[1]
Irányítószám 3580
Körzethívószám 49
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 168 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaújváros (Magyarország)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 08″
Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszaújváros weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.

Tiszaújváros (1970-ig Tiszaszederkény, 1991-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál fekvő település. A Tiszaújvárosi járás központja.

Története[szerkesztés]

Nevét 1268-ban említette először oklevél Scederkyn néven, mint Fyltou (Filtó) mellett fekvő helyet, és mint az Ákos nemzetségbeli Erney fiainak birtokát. Károly Róbert király azonban mint Újvár (Diósgyőr) tartozékát elkobozta tőlük és 1319-ben Debreceni Dózsa erdélyi vajdának adta.

Neve 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor említik Szent Mártonról elnevezett templomát is, melynek papja ez évben 8 garas pápai tizedet fizetett.

Szederkény későbbi névváltozatai: 1319-ben Zederken, 1332-ben Zederkun, Zedurhench, majd később Tiszaszederkény, 1970-től Leninváros, 1991-től Tiszaújváros.

Tiszaújváros a szocialista iparosításnak köszönheti létét. A várost 1955. szeptember 9-én kezdték el építeni Tiszaszederkény falu közelében, s maga a város is a Tiszaszederkény nevet használta 1970-ig. (Az egykori Tiszaszederkény falu ma Tiszaújváros belterületi városrésze). Az építés első ütemében egy hőerőművet építettek, majd, miután megindult a városban villamosenergia-termelés, megkezdték a Tiszai Vegyi Kombinát építését is. Elsőként a festékgyár kezdte meg működését 1961-ben, ezt követte pár éven belül a műtrágyagyár, majd a polietiléngyár és az olefingyár.

A gyárakban dolgozó munkások számára lakónegyedekre volt szükség, ezért nagyszabású építkezés kezdődött, és 1962-re lakótelepek épültek, boltok nyíltak meg a városban. 1961. június 1-jén a községi tanács Tiszaszederkény faluból az új településre költözött, s ezzel a városépítés első szakasza befejeződött.

A második szakasz során (19621965) még több épületet emeltek a központ körül, így 1966-ra 1464 lakás állt a dolgozók rendelkezésére. 1966. március 31-én Tiszaszederkény hivatalosan is megkapta a városi rangot. 1966 és 1970 között – a városépítés harmadik szakaszában – két általános iskola, egy középiskola és egy művelődési központ épült fel az újabb területeken. Ekkor a városnak már 10000 lakója volt.

1970. április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján, a város felvette a Leninváros nevet.

A hetvenes évek folyamán a környező települések intézményeit, infrastruktúráját fokozatosan elsorvasztva, a szocialista "városkörnyéki igazgatás" koncepció bevezetésének megkezdéseként 1981. december 31-én a közeli Mezőcsátról ide helyezték a járási székhelyet, jelentősen megnehezítve ezzel Mezőcsát és a járás többi településén élő ember életét.

A 80-as években a város fejlődése némileg lelassult, majd a rendszerváltást követően, 1991. február 1. napjával, a város felvette a Tiszaújváros nevet.

Városrészek[szerkesztés]

Tiszaújváros városrészei, a helyiséghez tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

  • Központi belterület (14 569 fő)
  • Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
  • Tiszapart (266 fő)
  • Ipari park (16 fő)

Külterület

  • Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
  • Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
  • TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)


Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Filtó[szerkesztés]

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nándor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Földrajza[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb folyója, a Sajó torkolatánál közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km²

Természeti adottságok[szerkesztés]

  • A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
  • A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz szinét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
  • A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztositva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

A népesség alakulása[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépeség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségüek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.[3]

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

Nevezetességek[szerkesztés]

Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos.

Rendezvényei[szerkesztés]

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.[4]

Közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros közösségi közlekedését a főként az ÉMKK helyközi járatai látják el. A városban 2 helyi járat közlekedik 1-es és 2-es jelzéssel. A 2-es vonalat néhányszor helyközi buszok látják el, de állandó helyi járatként üzemel egy darab Ikarus Ikarus E91-es típusú autóbusz, melyből az országban ez az egy közlekedik. Tiszaújvárosból személyvonatok közlekednek Nyékládházára (csatlakozással Budapest felé), esetenként Miskolcra, ill. a műszakváltásokhoz igazodva, naponta háromszor Tiszapalkonya-Erőmű állomásra.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Tiszaújváros helyi autóbuszjáratainak közlekedtetését az ÉMKK látja el 2 alap- és egy betétjárattal.

  • 1-es busz: Tiszaújváros-Tiszaszederkény
  • 1A-s busz: Tiszaújváros-Fizikoterápiai Intézet-Tiszaszederkény
  • 2-es busz: Tiszaújváros-Tiszai erőmű

Helyközi közlekedés[szerkesztés]

A Tiszaújváros környéki települések közlekedését az ÉMKK VI. számú forgalmi telepe és autóbusz-állomása látja el Tiszaújvárosból.

Tiszaújvárosból induló helyközi járatok

  • 3950-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszagyulaháza-Tiszadob
  • 3952-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszalök-Hajdúnánás
  • 3960-as járat: Tiszaújváros-Polgár-Görbeháza
  • 3961-es járat: Tiszaújváros-Polgár-Tiszacsege
  • 3963-as járat: Tiszaújváros-Oszlár-Mezőcsát-Ároktő
  • 3964-es járat: Tiszaújváros-Oszlár-Mezőcsát
  • 3965-ös járat: Tiszaújváros-Tiszatarján-Mezőcsát
  • 3966-os járat: Tiszaújváros-Nemesbikk-Hejőpapi-Igrici
  • 3967-es járat: Tiszaújváros-Hejőbába-Igrici-Hejőkeresztúr
  • 3970-es járat: Tiszaújváros-Sajóörös
  • 3971-es járat: Tiszaújváros-Muhi-Sajópetri-Sajólád
  • 3975-ös járat: Tiszaújváros-Kesznyéten-Tiszalúc

Tiszaújárost érintő helyközi autóbuszjáratok

  • 1341-es járat: Eger-Mezőkövesd-Tiszaújváros-Nyíregyháza
  • 1369-es járat: Miskolc-Tiszaújváros-Hajdúnánás-Nyíregyháza
  • 1370-es járat: Miskolc-Polgár-Nyíregyháza
  • 1372-es járat: Miskolc-Polgár-Debrecen-Hajdúszoboszló
  • 1424-es járat: Nyíregyháza-Tiszaújváros-Mezőcsát
  • 1450-es járat: Debrecen-Tiszacsege-Polgár-Tiszaújváros
  • 3731-es járat: Miskolc-Gesztely-Hernádnémeti-Bőcs-Kesznyéten-Tiszaújváros
  • 3733-as járat: Miskolc-Sajólád-Bőcs-Kesznyéten-Tiszaújváros
  • 3737-es járat: Miskolc-Sajólád-Ónod-Tiszaújváros
  • 3744-es járat: Miskolc-Nyékládháza-Ónod-Tiszaújváros-Polgár
  • 3745-ös járat: Miskolc-Nyékládháza-Tiszaújváros
  • 4008-as járat: Mezőkövesd-Mezőkeresztes-Tiszaújváros

Vasútvonalak[szerkesztés]

  • 89-es vonal Tiszapalkonya-Erőmű-Tiszaújváros-Miskolc

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. http://www.sportpark.tujvaros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=55:aegon-nap-2010&catid=4:2010-evi-rendezvenyek&Itemid=5

További információk[szerkesztés]