Háromhuta

	Háromhuta
	Óhuta látképe
; Háromhuta címere	; Háromhuta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Sárospataki
Jogállás	község
Polgármester	Verbovszki Károly (független)
Irányítószám	3936
Körzethívószám	47
	Népesség
Teljes népesség	97 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	2,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,8 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Hegyalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Háromhuta Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 21° 25′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 21° 25′ 46″
	Háromhuta Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Háromhuta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Háromhuta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Háromhuta egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Zempléni-hegység mélyén fekszik, a vármegyeszékhely Miskolctól közúton körülbelül 70 kilométerre északkeletre. Három (négy), többé-kevésbé különálló településrészből áll, melyek közül Óhuta fekszik legnyugatabbra, a hegységet keresztirányban átszelő országút mentén, Középhuta és Újhuta pedig az úttól több kilométerrel keletebbre. Negyedik településrészének tekinthető az az újabb keletkezésű kis települési alközpont, amely a Közép- és Újhutára vezető elágazás mellett, valamelyest Óhutától is elkülönülten jött létre.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Nagyhuta, kelet felől Makkoshotyka, délkelet felől Komlóska, dél felől Erdőhorváti, délnyugat felől Mogyoróska, nyugat felől pedig Regéc. Erdőhorvátitól és Regéctől is nagyjából 9-9 kilométerre található, a többi határos községtől ennél nagyobb távolság választja el. A legközelebbi nagyobb város a mintegy 30 kilométerre fekvő Sárospatak.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Fony-Regéc és Tolcsva-Erdőhorváti érintésével egyaránt a 3716-os úton. Ez az út is csak Óhuta településrészen húzódik végig, Középhuta és Újhuta csak arról az útról letérve, a 37 135-ös szám,ú mellékúton érhető el. Újhutától vezet ugyan egy szerpentines erdészeti út Pálháza felé is, de ezen szinte biztosan korlátozott a gépjárműforgalom.

Története[szerkesztés]

A Regéc (akkori nevén Regécke) határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban, ahol 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, Regéchuta, Középhuta és Új-Regéchuta (mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta). Ezek a 19. század utolsó harmadában Regéctől elválva együttesen alakultak önálló községgé Háromhuta vagy Regéci-Háromhuta néven. Az üveggyár bezárása után a falu lakói erdőgazdálkodásból éltek, a mezőgazdaság csak másodlagos szerepet töltött be, ezért a téeszesítés is elkerülte a települést, és vele együtt a modernizáció is. A második világháború után sok szlovák származású lakó vándorolt el a csehszlovák–magyar lakosságcsere következtében.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Tarnóczi Bernát (független)^[4]
1994–1998: Tarnóczi Bernát (független)^[5]
1998–2002: Karmanóczki László (független)^[6]
2002–2006: Verbóvszki Károly (független)^[7]
2006–2010: Verbovszki Károly (független)^[8]
2010–2014: Verbovszki Károly (független)^[9]
2014–2019: Verbovszki Károly (független)^[10]
2019-től: Verbovszki Károly (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 12,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3,5%, görögkatolikus 2,6% (22,6% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességek[szerkesztés]

Középhután áll az 1870-ben épült római katolikus templom, ugyanitt egy műemléki védelem alatt álló népi lakóház is található.^[13] Óhutáról észak felé a Pálos-forráshoz,^[14] dél felé a Kis- és Nagy-Gömböc-kövek mellett elhaladva, a Rejtek-réten és a Görgeteg sétányon átkelve a Babuka-tóhoz juthatunk el.^[15]

Képek[szerkesztés]

A Pálos-forrás és környéke
A Rejtek-rét
A Gömböc-kövek
Az egykori Bretzeinheim-Waldbott vadászkastély

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Háromhuta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
↑ Háromhuta Helységnévtár
↑ A lakóház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
↑ Geoláda a Pálos-forrásnál. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
↑ Geoláda a Babuka-tónál. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)