Muhi
| Muhi | |
 | |
| Muhi emlékpark | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Tiszaújvárosi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Czinglérné Tóth Gizella[1] |
| Irányítószám | 3552 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 468 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 46,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Muhi
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 20° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 20° 55′ 42″ | |
Muhi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban. Miskolctól délkeletre található, közúton 15 km-es távolságra. A település szomszédságában van a muhi csata emlékműve.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A terület az őskortól lakott. A 13. században két település állt itt, Muhi mezőváros és Poga falu. 1241-ben itt zajlott a muhi csata, amelyben a tatárok legyőzték IV. Béla seregeit. A település megsemmisült, a 14. századra települt be újra. Eger eleste és a mezőkeresztesi csata után újra pusztává vált. Az országos jelentőségű útvonal mentén fekvő Muhi a 14. század óta a diósgyőri uradalom része, a 16. század elejéig királynéi birtok. II. Lajos 1520-ban engedélyezte, hogy a településen két országos vásárt tartsanak. Török puszítások 1526-ban, 1541-ben és 1583-ban is sújtják a falut. 1596 után a település elpusztul. A diósgyőri uradalom Muhi földjeit majorságnak használják. 1627-ben Muhi mellett a Hejőn új hidat építenek és ismét elkezdődik a vámszedés. Poga a 18. században újra benépesült, 1928-ban pedig átnevezték Muhira.
Népcsoportok[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Környező települések[szerkesztés]
Hejőkeresztúr (kb. 5 km), Köröm (2 km), Nagycsécs (kb. 2 km), Ónod (3 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (kb. 7 km).
Irodalom[szerkesztés]
- Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 2001.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
További információk[szerkesztés]
|
