Ugrás a tartalomhoz

Muhi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muhi
Muhi emlékpark
Muhi emlékpark
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterUzelmann Anna Ildikó (független)[1]
Irányítószám3552
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség478 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 40″, k. h. 20° 55′ 46″47.977889°N 20.929331°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 40″, k. h. 20° 55′ 46″47.977889°N 20.929331°E
Muhi (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Muhi
Muhi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Muhi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhi témájú médiaállományokat.

Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. A középkori Mohi területe, amiről a híres csata a nevét kapta, nem azonos a mai Muhival.[3]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sajó–Hernád-síkon, Miskolctól délkeletre található, mintegy 15 kilométeres távolságra, a 35-ös főút közelében, a Sajó jobb partján. Központján észak-déli irányban a 3606-os út vezet keresztül, a nyugati szomszédjával, Hejőkeresztúrral a 3308-as út köti össze. Legközelebbi szomszédja a tőle keletre alig 3 kilométerre fekvő – ám a Sajó túlpartján elterülő – Köröm, amelyre a 3601-es út vezet; utóbbinak az az érdekessége, hogy a nyomvonalába beletartozik a Sajón átkelő komp haladási útvonala is.

Muhi területét érinti az M30-as autópálya is, sőt nagyrészt a község területén helyezkedik el a sztráda Nyékládháza–Tiszaújváros-csomópontja és kisebb részben a Hejőkeresztúri pihenőhelye is.

A település határában, a 35-ös főút és a 3308-as út körforgalmú csomópontjának keleti szélélén található a muhi csata emlékműve.

A falu nyugati határában elhelyezkedő Muhi-tavon működik nyaranta a helyi strand.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskortól lakott. A 13. században két település állt itt a jelentős hadi és kereskedelmi út mellett: Mohi mezőváros és Poga falu.[4]

1241-ben Mohi közelében zajlott a Sajó-menti csata, amelyben a tatárok legyőzték IV. Béla seregeit. A település megsemmisült, csak a 14. századra települt be újra.

Az országos jelentőségű útvonal mentén fekvő Mohi a 14. század óta a diósgyőri uradalom része, a 16. század elejéig királynéi birtok. II. Lajos 1520-ban engedélyezte, hogy a településen két országos vásárt tartsanak.

A török pusztítások 1526-ban, 1541-ben és 1583-ban is sújtották a települést. A mezőkeresztesi csata (1596) után végleg elpusztult és pusztává vált. A diósgyőri uradalom a földjeit majorságnak használta.

Poga a 18. században újra benépesült, 1928-ban pedig átnevezték Muhira, az egykori csata emlékére.[4]

Az egykori Mohi területén ma az M30-as autópálya miskolci (nyugati) bekötőútja halad keresztül,[5] amelyet három kavicsbányászatból megmaradt bányató vesz körül.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Rácz József (független)[6]
  • 1994–1998: Rácz József (független)[7]
  • 1998–2002: Rácz József (független)[8]
  • 2002–2005: Rácz József (független)[9]
  • 2005–2006: Czinglérné Tóth Gizella (független)[10]
  • 2006–2010: Czinglérné Tóth Gizella (független)[11]
  • 2010–2014: Czinglérné Tóth Gizella (független)[12]
  • 2014–2019: Rácz József Sándor (független)[13]
  • 2019–2024: Rácz József (független)[14]
  • 2024– : Uzelmann Anna Ildikó (független)[1]

A településen 2005. augusztus 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] A választáson ennek ellenére ő is elindult, de alulmaradt egyik kihívójával szemben.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
483
467
468
457
492
475
481
478
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48%, református 8,6%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 16% (22,6% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 11,4% református, 3,9% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 11,2% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).[18]

Környező települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hejőkeresztúr (kb. 5 km), Köröm (2 km), Nagycsécs (kb. 2 km), Ónod (3 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (kb. 7 km).

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Csíkvári Antal 1939 (szerk.): Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék - Vármegyei Szociográfiák 5-6. Miskolc, 96-97.
  • Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 2001.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 31..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "Elnyeli a föld a magyar tragédia helyszínét". 24.hu. 2021. június 26. Hozzáférés: 2022. január 31..
  4. 1 2 Varga, Virág (2021. március 12.). "Pillanatkép 1241-ből – új eredmények a muhi csata régészetéről". ELTE Online. Hozzáférés: 2022. február 1..
  5. ↑ "A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999) | Könyvtár | Hungaricana". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2022. január 31..
  6. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  7. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 10..
  8. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 25..
  9. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 25..
  10. 1 2 "Muhi települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. augusztus 28. Hozzáférés: 2020. május 30..
  11. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 25..
  12. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12..
  13. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 12..
  14. ↑ "Muhi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31..
  15. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2005-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. Hozzáférés: 2020. május 30..
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  17. ↑ Muhi Helységnévtár
  18. ↑ Muhi Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Muhi&oldid=29058468”