Muhi
| Muhi | |
 | |
| Muhi emlékpark | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Tiszaújvárosi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Rácz József (független)[1] |
| Irányítószám | 3552 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 468 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 46,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Muhi
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 20° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 20° 55′ 42″ | |
Muhi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
| Muhi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muhi témájú médiaállományokat. | |
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól délkeletre található, mintegy 15 kilométeres távolságra, a 35-ös főút közelében, a Sajó jobb partján. Központján észak-déli irányban a 3606-os út vezet keresztül, a nyugati szomszédjával, Hejőkeresztúrral a 3308-as út köti össze. Legközelebbi szomszédja a tőle keletre alig 3 kilométerre fekvő – ám a Sajó túlpartján elterülő – Köröm, amelyre a 3601-es út vezet; utóbbinak az az érdekessége, hogy a nyomvonalába beletartozik a Sajón átkelő komp haladási útvonala is.
Muhi területét érinti az M30-as autópálya is, sőt nagyrészt a község területén helyezkedik el a sztráda Nyékládháza–Tiszaújváros-csomópontja és kisebb részben a Hejőkeresztúri pihenőhelye is.
A település határában, a 35-ös főút és a 3308-as út körforgalmú csomópontjának keleti szélélén található a muhi csata emlékműve.
Története[szerkesztés]
A terület az őskortól lakott. A 13. században két település állt itt a jelentős hadi és kereskedelmi út mellett: Mohi mezőváros és Poga falu.
1241-ben a közelben zajlott az ún. muhi csata, amelyben a tatárok legyőzték IV. Béla seregeit. A település megsemmisült, csak a 14. századra települt be újra. Eger 16. századi eleste és a mezőkeresztesi csata után újra pusztává vált.
Az országos jelentőségű útvonal mentén fekvő Muhi a 14. század óta a diósgyőri uradalom része, a 16. század elejéig királynéi birtok. II. Lajos 1520-ban engedélyezte, hogy a településen két országos vásárt tartsanak.
A török pusztítások 1526-ban, 1541-ben és 1583-ban is sújtották a falut. 1596 után a település elpusztult. A diósgyőri uradalom Muhi földjeit majorságnak használták.
Poga a 18. században újra benépesült, 1928-ban pedig átnevezték Muhira.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Rácz József (független)[3]
- 1994–1998: Rácz József (független)[4]
- 1998–2002: Rácz József (független)[5]
- 2002–2005: Rácz József (független)[6]
- 2005–2006: Czinglérné Tóth Gizella (független)[7]
- 2006–2010: Czinglérné Tóth Gizella (független)[8]
- 2010–2014: Czinglérné Tóth Gizella (független)[9]
- 2014–2019: Rácz József Sándor (független)[10]
- 2019-től: Rácz József Sándor (független)[1]
A településen 2005. augusztus 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[11] A választáson ennek ellenére ő is elindult, de alulmaradt egyik kihívójával szemben.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48%, református 8,6%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 16% (22,6% nem válaszolt).[13]
Környező települések[szerkesztés]
Hejőkeresztúr (kb. 5 km), Köröm (2 km), Nagycsécs (kb. 2 km), Ónod (3 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (kb. 7 km).
Irodalom[szerkesztés]
- Csíkvári Antal 1939 (szerk.): Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék - Vármegyei Szociográfiák 5-6. Miskolc, 96-97.
- Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 2001.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ a b Muhi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Muhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Muhi Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
|
