Abod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abod
Abod, görög katolikus templom
Abod, görög katolikus templom
Abod címere
Abod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Restyánszki Gábor[1]
Irányítószám 3753
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 231 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 6,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abod (Magyarország)
Abod
Abod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 47′ 28″
Abod (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abod
Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat.

Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 14 km-re, Miskolctól 35 km-re északra.

Története[szerkesztés]

Abod minden bizonnyal a 13. században már létező település. Egy 1300-ban keletkezett oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű apa jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod, Heves vármegyében.

A 16. század közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.
Abodot a török 1576-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az 1577-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).
1690-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a 19. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.

Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a 18. század közepéig elhúzódott. A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány is nagy károkat okozott.

A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”

A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.

Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.
Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosságának 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[3] emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Ládbesenyő 8 km-re, Galvács 6 km-re, Szakácsi 6 km-re. A legközelebbi városok: Szendrő 11 km-re és Edelény 14 km-re.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]