Abod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Abod (egyértelműsítő lap).
Abod
Abod, görögkatolikus templom
Abod, görögkatolikus templom
Abod címere
Abod címere		 Abod zászlaja
Abod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterRescsánszki Bertalanné (független)[1]
Irányítószám3753
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség145 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′
Abod (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Abod
Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Abod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Edelénytől 14 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a megyesszékhely Miskolctól mintegy 35 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Galvács (6 km), kelet felől Irota és Szakácsi (6 km), délkelet felől Lak, dél felől Ládbesenyő (8 km), délnyugat felől Szendrőlád, nyugat felől pedig Szendrő (11 km). A legközelebbi városok Szendrő és Edelény.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Ládbesenyő vagy Galvács érintésével, a 2615-ös úton, Szakácsi felől pedig egy szilárd burkolatú, de számozatlan önkormányzati úton.

Története[szerkesztés]

Abod minden bizonnyal létező település volt már a 13. században is. Egy 1300-ban kelt oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtokot Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű, 'apa' jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más, mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar: az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod és Heves vármegyében.

A 16. század közepén a települést már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő, illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől - a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt - annak sorsában osztozott.

1576-ban a török kirabolta és felégette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulását; az 1577-es adójegyzéken ott szerepel a török adófizetők sorában (Turcis subjecti).

1690-ben a gróf Csáky család tulajdonába kerül, és az ő tulajdonukban marad egészen a 19. század közepéig.

Az 1690-es évek végén szláv (ruszin) közösség telepedett le a faluban, s később sor került egy második és egy harmadik betelepülési hullámra is.

Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”.

A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány nagy károkat okozott. A pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula szendrőládi református lelkész így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”

A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét és a 18. század közepéig tartott.

A falu kivette részét a világháborúkból és az iparosításból is. Arra azonban semmilyen eszközzel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. Az abodiak a 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak.

A községnek valaha szénbányája is volt, kastélya is, a Czekeházy-kastély és major (ma már nem állnak). Említést érdemel még a Királykúti gazdaság és a falu pincesora.

A falu idősebb lakói szerint a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból Edelényhez tartozott, de 1992-ben önállósodott.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1992-1994: Abodi János (független)[3]
  • 1994-1998: Abodi János (független)[4]
  • 1998-2000: Abodi János (független)[5]
  • 2000-2002: Restyánszki Gábor (FKgP)[6][7]
  • 2002-2006: Zsemkó József (független)[8]
  • 2006-2010: Restyánszki Gábor (független)[9]
  • 2010-2014: Restyánszki Gábor (független)[10]
  • 2014-2019: Rescsánszki Bertalanné (független)[11]
  • 2019-től: Rescsánszki Bertalanné (független)[1]

A településen 2000. április 9-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.[3][6][12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
218
219
231
156
131
145
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[13] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 24,4% ruszinnak, 8,4% cigánynak, 3,8% ukránnak, 1,5% németnek, 0,8% szlováknak, 0,8% lengyelnek, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 8,4% református, 37,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 10,7% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Abodi-tó
  • Abodi kilátó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Hornyák Gyula: Abod, ahol a királynak kútja van. MEK. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. ↑ a b A 2000. április 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Abod Helységnévtár
  15. ↑ Abod Helységnévtár

Galéria[szerkesztés]

  • Görögkatoli-kus templom
    Görögkatoli-kus templom
  • Emlékmű a Kossuth Lajos úton
    Emlékmű a Kossuth Lajos úton
  • Játszótér a Magyar úton
    Játszótér a Magyar úton

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abod&oldid=26647568”