Kány
| Kány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vaszily Szilárd[1] | ||
| Irányítószám | 3821 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 47 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 4,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″ | |||
Kány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kány témájú médiaállományokat. | |||
Kány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban; a Tornai-dombságot alkotó lankák-dombhátak ölelésében meghúzódó törpefalu. A legközelebbi határon inneni település Büttös, a legközelebbi város, Encs távolsága pedig körülbelül 30 kilométer. Külterületén végighúzódik a csereháti tájegység egyik legfontosabb útjának számító 2624-es út, de maga a település zsákfalunak tekinthető, hiszen központja csak az előbbi útból kiágazó 26 127-es számú mellékúton érhető el.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Kány nevét 1319-ben említette először oklevél Kaan, majd 1332-ben Kan írásmóddal, mint Buzita tartozékát.
1319-ben Cordus (dictus) Miklós fia János birtoka volt, és az oklevelek szerint Aba nemzetséghez tartozó Morhardus fia Mihály és társai ekkor lemondtak a birtokra vonatkozó jogaikról.
1333-ban a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Az 1427-es portaösszeírásnál még csak két adózó jobbágyporta volt feltüntetve. Később, a 15. században a Kardos és Radványi család birtoka volt, 1470 körül Mátyás király hűtlenség miatt vette el tőlük és Magyar Balázsnak és Kelemennek, testvérének adományozta. A falu egyes részei ebben az időben Kinizsi-birtokok is voltak. 1486-ban ők adták tovább Thurzo Teofilnak. A falut ezek után huszita lázadók szállták meg, de Mátyás király megfékezte őket. 1599-ben Kovács János volt a tulajdonosa, aztán Máriasy és Kun családoké lett a falu. A 18. század elején a Szirmai család tulajdonát képezte. Ők kezdték betelepíteni a ruszinokat.
Kányban kb. 200 hívő volt 1882-ben , 1903-ban már csak kb. 180, ma körülbelül 70-en lakják.
Népcsoportok[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Cserehát legszebb ikonosztázionnal rendelkező görögkatolikus temploma. Nemcsak egy, hanem több falunak épült 1797 körül, barokk stílusban: ebbe a templomba jártak a környék hívei, Buzitáról, Perecséről és Restéről is. A háborúk szerencsés módon nem okoztak kárt az épületben. 1988-ban felújították a parókiát, majd 1991-ben a templomtetőt is sikerült felújítani.
- Megtekintésre érdemes a hagyományos településszerkezet.
- Néhány szép, műemléki védelem alatt álló parasztház a községben.
Érdekesség[szerkesztés]
Kány egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűnügy sem történt.[4]
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
- Kisfalusi János: A védett Cserehát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Virágtipró ló bosszantotta a bűnt csak hírből ismerő falut
