Kány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kány
Kány címere
Kány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Vaszily Szilárd (független)[1]
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség47 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség4,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kány (Magyarország)
Kány
Kány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″
Kány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kány
Kány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kány témájú médiaállományokat.

Kány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban; törpefalu.

Fekvése[szerkesztés]

A Tornai-dombságot alkotó lankák-dombhátak ölelésében húzódik meg, közel a szlovák határhoz. A legközelebbi határon inneni település Büttös, a legközelebbi város, Encs távolsága pedig körülbelül 30 kilométer. Külterületén végighúzódik a csereháti tájegység egyik legfontosabb útjának számító 2624-es út, de maga a település zsákfalunak tekinthető, hiszen központja csak az előbbi útból kiágazó 26 127-es számú mellékúton érhető el.

Története[szerkesztés]

Kány nevét 1319-ben említette először oklevél Kaan, majd 1332-ben Kan írásmóddal, mint Buzita tartozékát.

1319-ben Cordus (dictus) Miklós fia János birtoka volt, és az oklevelek szerint Aba nemzetséghez tartozó Morhardus fia Mihály és társai ekkor lemondtak a birtokra vonatkozó jogaikról.

1333-ban a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Az 1427-es portaösszeírásnál még csak két adózó jobbágyporta volt feltüntetve. Később, a 15. században a Kardos és Radványi család birtoka volt, 1470 körül Mátyás király hűtlenség miatt vette el tőlük és Magyar Balázsnak és Kelemennek, testvérének adományozta. A falu egyes részei ebben az időben Kinizsi-birtokok is voltak. 1486-ban ők adták tovább Thurzo Teofilnak. A falut ezek után huszita lázadók szállták meg, de Mátyás király megfékezte őket. 1599-ben Kovács János volt a tulajdonosa, aztán Máriasy és Kun családoké lett a falu. A 18. század elején a Szirmai család tulajdonát képezte. Ők kezdték betelepíteni a ruszinokat.

Kányban kb. 200 hívő volt 1882-ben, 1903-ban már csak kb. 180, ma körülbelül 70-en lakják.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Drotár Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Vaszily György (független)[4]
  • 1998–2002: Vaszily György (független)[5]
  • 2002–2006: Vaszily György (független)[6]
  • 2006–2010: Vaszily Szilárd (független)[7]
  • 2010–2014: Vaszily Szilárd (független)[8]
  • 2014–2019: Vaszily Szilárd (független)[9]
  • 2019-től: Vaszily Szilárd (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: görög katolikus 87,5%, római katolikus 6,3%, református 6,3%.[11]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Cserehát legszebb ikonosztázionnal rendelkező görögkatolikus temploma. Nemcsak egy, hanem több falunak épült 1797 körül, barokk stílusban: ebbe a templomba jártak a környék hívei, Buzitáról, Perecséről és Restéről is. A háborúk szerencsés módon nem okoztak kárt az épületben. 1988-ban felújították a parókiát, majd 1991-ben a templomtetőt is sikerült felújítani.
  • Megtekintésre érdemes a hagyományos településszerkezet.
  • Néhány szép, műemléki védelem alatt álló parasztház a községben.

Érdekesség[szerkesztés]

Kány egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűnügy sem történt.[12]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  5. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  6. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  10. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  11. Kány Helységnévtár
  12. Virágtipró ló bosszantotta a bűnt csak hírből ismerő falut