Kány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kány
Kány címere
Kány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Vaszily Szilárd[1]
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 47 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kány (Magyarország)
Kány
Kány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″
Kány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kány
Kány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kány témájú médiaállományokat.

Kány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. A Tornai dombságot alkotó lankák-dombhátak ölelésében meghúzódó törpefalu. A legközelebbi határon inneni település Büttös, a legközelebbi város, Encs távolsága pedig kb. 30 kilométer.

Története[szerkesztés]

Kány nevét 1319-ben említette először oklevél Kaan, majd 1332-ben Kan írásmóddal, mint Buzita tartozékát.

1319-ben Cordus (dictus) Miklós fia János birtoka volt, és az oklevelek szerint Aba nemzetséghez tartozó Morhardus fia Mihály és társai ekkor lemondtak a birtokra vonatkozó jogaikról.

1333-ban a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Az 1427-es portaösszeírásnál még csak két adózó jobbágyporta volt feltüntetve. Később, a 15. században a Kardos és Radványi család birtoka volt, 1470 körül Mátyás király hűtlenség miatt vette el tőlük és Magyar Balázsnak és Kelemennek, testvérének adományozta. A falu egyes részei ebben az időben Kinizsi-birtokok is voltak. 1486-ban ők adták tovább Thurzo Teofilnak. A falut ezek után huszita lázadók szállták meg, de Mátyás király megfékezte őket. 1599-ben Kovács János volt a tulajdonosa, aztán Máriasy és Kun családoké lett a falu. A 18. század elején a Szirmai család tulajdonát képezte. Ők kezdték betelepíteni a ruszinokat.

Kányban kb. 200 hívő volt 1882-ben , 1903-ban már csak kb. 180, ma körülbelül 70-en lakják.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Cserehát legszebb ikonosztázionnal rendelkező görögkatolikus temploma. Nemcsak egy, hanem több falunak épült 1797 körül, barokk stílusban: ebbe a templomba jártak a környék hívei, Buzitáról, Perecséről és Restéről is. A háborúk szerencsés módon nem okoztak kárt az épületben. 1988-ban felújították a parókiát, majd 1991-ben a templomtetőt is sikerült felújítani.
  • Megtekintésre érdemes a hagyományos településszerkezet.
  • Néhány szép, műemléki védelem alatt álló parasztház a községben.

Érdekesség[szerkesztés]

Kány egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűnügy sem történt.[4]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001
  4. Virágtipró ló bosszantotta a bűnt csak hírből ismerő falut