Makkoshotyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Makkoshotyka
Meczner-kastély
Meczner-kastély
Makkoshotyka címere
Makkoshotyka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállás község
Polgármester Kántor Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3959
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 861 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,41 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Makkoshotyka (Magyarország)
Makkoshotyka
Makkoshotyka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″
Makkoshotyka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Makkoshotyka
Makkoshotyka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Makkoshotyka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat.

Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

Története[szerkesztés]

A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Címer leírása[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.

A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.

A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.

Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.

Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.

Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

Nevezetességei[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Hercegkút (4 km), a legközelebbi város: Sárospatak (7 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]