Kisgyőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgyőr
A Szeles-barlang
A Szeles-barlang
Kisgyőr címere
Kisgyőr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Jogállás község
Polgármester Kékedi László Vilmos[1]
Irányítószám 3556
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 1680 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 71,13 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Miskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisgyőr (Magyarország)
Kisgyőr
Kisgyőr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″
Kisgyőr (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kisgyőr
Kisgyőr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kisgyőr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyőr témájú médiaállományokat.

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra, a Bükki Nemzeti Park mellett.

Története[szerkesztés]

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leány-vár, Hársas-vár, Major-vár, Kecske-vár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik. , a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Év Lakosság (fő)
2013 1664
2014 1675
2015 1680

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bükkaranyos (kb. 8 km), Harsány (9 km) Bükkszentkereszt (15 km), a legközelebbi város: Emőd (15 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisgyőr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk[szerkesztés]