Latorvár (Sály)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Latorvár
Kilátás Latorvárból az alatta fekvő völgyre és Sályra.
Kilátás Latorvárból az alatta fekvő völgyre és Sályra.
Ország  Magyarország
Mai település Sály
Tszf. magasság 206 m

Épült 12. század vége - 13. század eleje
Elhagyták 14. század (?)
(elhagyták)
Állapota csekély rom
Típusa erődített lakótorony
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Latorvár (Magyarország)
Latorvár
Latorvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″
Ez a szócikk a sályi várról szól. A romániai települést lásd Latorvár (település) szócikknél.

Latorvár mára elpusztult vár a Bükk-vidék központi hegyeinek déli oldalán, Sály közelében.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Latortető, előtérben Latorvár romjai
Kilátás Latorvár mellől a vár alatt elterülő völgyre és Latorpusztára

A Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorpuszta (Latorút) fölötti hegy ormán, Latorvár-tetőn, ahol három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig egy Árpád-kori kővár (Latorvár). Ez nem a hegy tetején, hanem annak déli, meredeken kiugró padkáján található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Egy fenn maradtlegenda szerint egy Latur nevű rablólovag vára állt itt egykor, aki a völgyön átutazókat rabolta ki. Várát később lerombolták. Talán őróla kaphatta a település is a Lator nevet.

Története[szerkesztés]

Kilátás Latorvártól a völgy útjára.JPG

Latorvár építését kerámialeletek alapján az Árpád-korra, a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet. A várat a huszadik század elejétől 15. századi, huszita eredetű erősségnek tartották, ezt a nézetet azonban az újabb leletek cáfolták.

Feltárása[szerkesztés]

Latorvárat Holl István és Parádi Nándor ásatásai tárták fel. A torony alapjait, valamint körülötte Árpád-kori kerámiatöredékeket találtak itt (pl. halványvöröses színű palacknyak- és palackváll-töredék). 1979-ben Parádi Nándor és Gádor Judit járta be a területet, újabb cseréptöredékeket találva.

Leírása[szerkesztés]

Latorvár romjai

A várat egy 28x14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1-1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4-4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni.

Lásd még[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]