Latorvár (Sály)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Latorvár
Kilátás Latorvárból az alatta fekvő völgyre és Sályra.
Kilátás Latorvárból az alatta fekvő völgyre és Sályra.
Ország  Magyarország
Mai település Sály
Tszf. magasság 206 m

Épült 12. század vége - 13. század eleje
Elhagyták 14. század (?)
(elhagyták)
Állapota csekély rom
Típusa erődített lakótorony
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Latorvár (Magyarország)
Latorvár
Latorvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″
Ez a szócikk a sályi várról szól. A romániai települést lásd Latorvár (település) szócikknél.

Latorvár mára elpusztult vár a Bükk-vidék központi hegyeinek déli oldalán, Sály közelében.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Latortető, előtérben Latorvár romjai
Kilátás Latorvár mellől a vár alatt elterülő völgyre és Latorpusztára

A Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorpuszta (Latorút) fölötti hegy ormán, Latorvár-tetőn, ahol három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig egy Árpád-kori kővár (Latorvár). Ez nem a hegy tetején, hanem annak déli, meredeken kiugró padkáján található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Egy fenn maradtlegenda szerint egy Latur nevű rablólovag vára állt itt egykor, aki a völgyön átutazókat rabolta ki. Várát később lerombolták. Talán őróla kaphatta a település is a Lator nevet.

Története[szerkesztés]

Kilátás Latorvártól a völgy útjára.JPG

Latorvár építését kerámialeletek alapján az Árpád-korra, a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet. A várat a huszadik század elejétől 15. századi, huszita eredetű erősségnek tartották, ezt a nézetet azonban az újabb leletek cáfolták.

Feltárása[szerkesztés]

Latorvárat Holl István és Parádi Nándor ásatásai tárták fel. A torony alapjait, valamint körülötte Árpád-kori kerámiatöredékeket találtak itt (pl. halványvöröses színű palacknyak- és palackváll-töredék). 1979-ben Parádi Nándor és Gádor Judit járta be a területet, újabb cseréptöredékeket találva.

Leírása[szerkesztés]

Latorvár romjai

A várat egy 28x14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1-1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4-4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni.

Lásd még[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]