Nagytálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytálya
Magyarok Nagyasszonya-templom
Magyarok Nagyasszonya-templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Egri
Jogállás község
Polgármester Lovasi Ferenc[1]
Irányítószám 3398
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 851 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,19 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Egri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytálya (Magyarország)
Nagytálya
Nagytálya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 20° 25′ 01″
Nagytálya (Heves megye)
Nagytálya
Nagytálya
Pozíció Heves megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytálya témájú médiaállományokat.

Nagytálya község Heves megye Egri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megyében, Mezőkövesdtől nyugatra, Andornaktálya és Maklár között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nagytálya nevét 1332-1237 között a pápai tizedjegyzék említette először Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven. Mindkét helység az egri püspökség birtoka volt.

1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.

1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.

1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.

1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.

Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.

Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.

A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.

A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.

Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.

A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.

Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községgel.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1903-ban épült. A templomot a II. világháborúban felrobbantották, majd 1947-1949 között új templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
  • Törőcsik Mari Faluház

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Heves vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagytálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Maklártálya története a KSH online helységnévtárában
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Demjén Andornaktálya Ostoros Héraldique meuble compas.svg
Kerecsend

Észak
Nyugat  Nagytálya  Kelet
Dél

Novaj
Kerecsend Maklár Szihalom