Adács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adács
Adács címere
Adács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Ócsai László[1]
Irányítószám 3292
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség 2642 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adács (Magyarország)
Adács
Adács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 58′ 29″
Adács (Heves megye)
Adács
Adács
Pozíció Heves megye térképén
Adács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adács témájú médiaállományokat.

Adács község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Mátraalja déli részén fekszik.

  • Lakosság száma: 2917 fő
  • Belterület: 216ha
  • Külterület: 3578ha

Adács Heves megye délnyugati részén fekszik. Megközelíthető a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon, és az M3-as autópályán.

A falu tengerszint feletti magassága a 120m-t nem éri el. Magán a községen víz nem folyik keresztül. Növény és állatvilága alföldi jellegű. Erdőterülete csekély.

Története[szerkesztés]

Már a késő bronzkorban lakott terület volt, melyet a falu határában feltárt temető bizonyít, melynek leletanyaga az Egri Vármúzeumban találhatók. Adács az Aba nemzetség ősi birtoka volt, mely eredetileg a nemzetség három ágáé; a Kompolthi, a Csobánka és az Adácsi ágaké volt.

1323-ban Adach névalakban említették. Ekkor Károly Róbert király Kompolt fia Pál fia Imrének, az ugyane nemzetségből származott Csobánka Péter fia Páltól elvett itteni birtokát adományozza, több más, Heves és Abaúj vármegyékben fekvő birtokkal együtt, a rozgonyi hadjárat alatt szerzett érdemeiért. Kompolthi Imre, aki 1324-ben siroki várnagy volt, 1337-ben az e nemzetségből származó Adácsi Miklóstól 60 márka garasért megvette annak birtokát, ezzel az egész helység ura lett. Imre fiai közül János (1341–1351) a Visontai család, és Imre (1343–1351) a Detki család őse.

Adács az 1348. évi osztozkodáskor Imre harmadik fiának, Istvánnak jutott.

Az 13321337 évi pápai tizedjegyzék szerint Adácsnak már ekkor önálló plebániája volt. Temploma a 16. században épült.

Adács a 15. században, 14211474 körül vámszedő hely volt, 1426-ban a Palóczyak kezére került. E család kihalása után Ráskay Zsigmond, őt követően Perényi Péter, majd Bebek Ferenc birtokában volt. 1614-től Bosnyák Tamás füleki várkapitány, ezután Balassa Imre örökölte. 1683 után Koháry István kapta birtokul. 1693-ban gróf Koháry Istvánnak e településen 13 jobbágytelke volt. 1741-ben még mindig a Koháryaké, gróf Koháry András József tábornok birtoka volt. 1746-ban gróf Illésházy József vásárolta meg a falut, s 1759-ben gróf Batthyány György örökölte. Ettől kezdve másfélszáz éven keresztül a Batthyány család volt a földbirtokos.

Adácson 1863-ban egy tűzvészben 8–10 ház leégett, 1868-ban pedig kisebb földrengés volt.

Ide tartoztak a 20. század elején Kenyérvár, valamint Józseftanya, mely Haraszty Tivadar birtoka volt, Józseftanya (Olgamajor néven is szerepelt), továbbá Istvántanya, (1903-ig Andrétanya), Jánostanya (azelőtt Bencsiktanya), Alajostanya (azelőtt Farkastanya) és Monostordombi tanya , mely Czudariktanya néven is ismert volt.

A falu helye a középkorban egyes források szerint a Telek-dűlőben feküdt, 1706-ban a falu elpusztult, lakói 1712-ben költöztek a jelenlegi helyre.

1773-ban használt községi pecsétnek címeralakja sarló, ekevas meg búzakéve, körirata: "Adacsi pecsetnyomo".

1910-ben 3627 római katolikus magyar lakosa volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,5%, református 2,9%, felekezeten kívüli 8,2% (23,7% nem nyilatkozott).[4]

Infrastruktúra, gazdaság[szerkesztés]

A teljes infrastruktúra kiépült a községben. A villamosítást 1966-ban fejezték be. Valamennyi lakás vezetékes ivóvízzel van ellátva. A gázbekötésre 1990-ben került sor. 2005-ben kiépült s szennyvízhálózat és a kábeltévé rendszer. A vállalkozások köre viszonylag szűk. A megélhetési lehetőséget tekintve ma már a legnagyobb munkáltató a MÁV, sokan Visontára vagy Gyöngyösre járnak el dolgozni.

A község határában található a halastó, kedvelt kirándulóhely. A tó mellett közel százötven kis üdülő épült az elmúlt években.

Nevezetességei, rendezvényei[szerkesztés]

A templomot Koháry István építette 1742-ben, eredetileg torony nélkül. A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomot 1789 után tornyos homlokzattal bővítették, ma műemlék.
  • A templom előtti kőkereszt (1807)
  • Szent Magdolna-kereszt (1801)
  • Nepomuki Szent János-szobor (1779)
  • Több műemléknek nyilvánított lakóház található, melyek a 19. századi népi építkezésének emlékei.
  • József Attila Művelődési Ház
    • Határon Túli Magyarok Találkozója
    • Országos Színjátszó Fesztivál

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1911. január 23-án Bánk József egyházjogász, váci megyés püspök (1969-1974 és 1978-1987), egri érsek (1974-1978).[5]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Adács Helységnévtár
  5. http://lexikon.katolikus.hu/B/B%C3%A1nk.html

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Gyöngyöshalász Abasár Karácsond Héraldique meuble compas.svg
Vámosgyörk

Észak
Nyugat  Adács  Kelet
Dél

Nagyfüged
Jászárokszállás Jászárokszállás Visznek