Pély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pély
Pély címere
Pély címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Hevesi
Jogállás község
Polgármester Ari Norman[1]
Irányítószám 3381
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1359 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 14,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 90,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pély (Magyarország)
Pély
Pély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 20° 20′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 20° 20′ 35″
Pély (Heves megye)
Pély
Pély
Pozíció Heves megye térképén
Pély weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pély témájú médiaállományokat.

Pély község Heves megyében, a Hevesi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Heves megye déli csücskében, Budapesttől 130 km-re, a Tiszától 7 km-re nyugatra fekszik a közel 1400 lakosú település. Közúton Heves és Jászkisér irányából közelíthető meg, vasúton pedig a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon, Tarnaszentmiklós állomáson (kb. 8 km) keresztül. Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra 40 perc alatt elérhető és a Tisza-tó mindössze 20 km-re (földúton 10 km-re) van tőle.

Története[szerkesztés]

A községtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.

Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király 1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.

Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején elpusztult lakóival együtt.

A 14. században a Nekcsey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozta.

1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:

Az 1546 évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze, mint Pély birtokosát.

1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.

1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.

1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.

A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Eszterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.

A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.

A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az 1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.

1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.

A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyéhoz hasonló. A „füvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is.

Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bíbictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót. A terület szabadon látogatható.

A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A tájvédelmi körzet egyes területei csak engedéllyel látogathatók, de a Tisza töltésén sétálva is szép látványban lehet részünk. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár-, ligeterdők vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.

Pély építészeti értékei[szerkesztés]

  • A Szent Demeter nevét viselő római katolikus templom[4] 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912–13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós (ritka építészeti forma) barokk részeket is tartalmazó templom.

A község múltja és jelene a Tiszához kötődik. A folyamszabályozás előtti széles ártérben magaslatokra (hátakra) települt. Az egykori falurészek településszerkezete és elhelyezkedése ma is ezt tükrözi. A régi korokat idéző építészet mellett azonban megtalálhatók a településen a kortárs művészek alkotásai is. A falut pártoló művészek jóvoltából több köztéri szobor, alkotás teszi teljessé a faluképet.

Pély környékének látnivalói[szerkesztés]

Hírességei, szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://muemlekem.hu/muemlek?id=-6258

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Jászivány Hevesvezekény Tarnaszentmiklós Héraldique meuble compas.svg
Jászapáti

Észak
Nyugat  Pély  Kelet
Dél

Kisköre
Jászkisér Hunyadfalva Tiszaroff