Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet szócikkből átirányítva)
Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet
Tisza-tó.jpg
Ország  Magyarország

A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455,6 hektár,[1] ebből fokozottan védett 833 hektár. A Tájvédelmi körzet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A fokozottan védett terület a Pélyi madárrezervátumot, az Óballai és a Vezsenyi Természetvédelmi Területet, valamint a tiszakécskei partifecsketelepet foglalja magában.

Jellemzői[szerkesztés]

A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet a Natura 2000 hálózatba tartozik, mind az élőhelyirányelv,[2] mind a madárvédelmi irányelv[3] szerint, beleértve a védelemre tervezett tiszajenői és kőtelki területeket is. A folyószabályozás és a mentett oldal felszántása miatt az egykori ártér természetes élővilága a Tisza-völgy nagy részén a hullámtérre szorult vissza. Sajnos a hullámtér jelentős részét is tájidegen növények, például nemesnyár ültetvények foglalják el. Az iparszerű növénytermesztés és az istállózó állattartás háttérbe szorították az ártéri gazdálkodás hagyományos formáit (halászat, legelő- és rétgazdálkodás, méhészet, ártéri gyümölcsészet stb.), pedig ezek a biológiai sokféleség megőrzésével összeegyeztethetőek lennének.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Tiszavirág

A Tisza Kisköre és Tiszaug közötti hullámterén 1978-ban létrehozott tájvédelmi körzet 9500 hektáron őrzi a szabályozások után, mintegy száz év alatt kialakult másodlagos tájat. Ezen belül a pélyi madárrezervátum, az Óballai- és a Vezsenyi Természetvédelmi Terület, majd a tiszakécskei partifecsketelep fokozottan védett.

Fűz-nyár ligeterdők és az általuk körülölelt hullámtéri rétek válatkoznak. A holtágak nemcsak a folyó hajdani kanyargásait mutatják, hanem a régi letűnt hatalmas mocsárvilág utolsó tanúi. Laposok, feltöltődött fattyúágak mocsárrétjeinek tavasszal gyorsan felmelegedő sekély vizei a békák szaporodóhelyei.

A Tájvédelmi Körzetben élő nagyszámú védett és fokozottan védett növény- és állatfaj közül feltétlen említésre méltó a nyári tőzike, a Tisza-parti margitvirág hatalmas virágtömege. Nyár elején megkapó látvány a tiszavirág rajzása. Fokozottan védett madaraink közül fészkel itt a fekete gólya, a rétisas, valamint a barna kánya. Az emlősök közül a vizek környékén szórványosan előfordul a vidra, míg a vadmacska, valamint a cickányok és a denevérek számos faja általánosan elterjedtnek mondható. A Tisza-tó megépülése után megtelepedtek a gémek, kárókatonák és a kerecsensólyom.

Kulturális értékek[szerkesztés]

A tiszasülyi római katolikus templom
  • Szolnok, Damjanich Múzeum: a helybéli emberek életével ismerkedhetünk meg az őskortól napjainkig.
  • Millér, Vizügyi Múzeum: egy ipari műemlékké nyilvánított múlt századbeli gőzszivattyú épületében került elhelyezésre
  • Tiszaföldvár, Földrajzi Múzeum: főleg természetföldrajzi, régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaggal várja látogatóit.
  • Tiszasüly, római katolikus templom: 1490-ben épült gótikus stílusban.
  • Tiszaroff, református templom: Épült 1775-ben, érdekessége, hogy e vidéken teljesen szokatlanul külön harangtornya van, amely 1762-ben épült.
  • Fegyverneki Csonkatorony, 1480 körül épült gótikus stílusban.
  • Szolnokon a belvárosi ferencesrendi nagytemplom barokk stílusban, több fázisban 1736- tól 1758-ig épült. Valamivel korábban, 1749-ben fejezték be az Ady Endre út és a Kápolna út sarkán épült fogadalmi kápolnát.
  • Tiszasülyön a sajfoki gőzszivattyú, mely 1878-ban eredeti angol gőzgéppel és szivattyúval épült, majd 1888-ban már magyar gyártmányú berendezésekkel bővítették.
  • A szolnoki Milléri Szivattyútelep 1895 és 1998 között épült. Üzemen kívül helyezését követően szerkezetét megbontották, s ezért ma már üzemképtelen. Épületében található a Vízügyi Múzeum.
  • Emlékoszloppal egyedül Tiszavárkonyban jelölték meg az állítólagos helyet, ahol 1059-ben I. András és Béla herceg között a "kard és korona" jelenet lejátszódott.
  • 1514-ben Dózsa serege a várkonyi réven kelt át a Tiszán, s a túlparti Varsányról számos legény csatlakozott a hadba vonulókhoz. A cibakházi Tisza-parton 1849. február 24-én zajlott le a cibakházi csata, ahol átmenetileg Leiningen tábornok is fogságba esett.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 2. §
  2. A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről
  3. A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről

Külső hivatkozások[szerkesztés]