Nyári tőzike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nyári tőzike
Virágai közelről
Virágai közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Amarilliszformák (Amaryllidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Galantheae
Nemzetség: Tőzike (Leucojum)
Faj: L. aestivum
Tudományos név
Leucojum aestivum
L.
alfajok
  • Leucojum aestivum subsp. aestivum
  • Leucojum aestivum subsp. pulchellum
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyári tőzike témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári tőzike témájú médiaállományokat és Nyári tőzike témájú kategóriát.

A nyári tőzike (Leucojum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. A tavaszi tőzikénél (Leucojum vernum) nagyobb termetű, későbbi virágzású. Népies nevei: kakasvirág, szoplán, vízi gyöngyvirág, lógyöngyvirág.

Elterjedése[szerkesztés]

A nyári tőzike Dél-és Délkelet-Európából származik; Közép-Európában meghonosítoták — többek között az Északi-Vogézekben, a Fekete-erdő déli részén és Közép-Németországban. Magyarországon főleg a Dunántúlon (Vas, Csurgó, Zala, Zselic, Somogy, Baranya), illetve az Alföld egyes részein (Duna és Tisza vidéke, Rába-, Kőrös-, Maros-, és Dráva-völgy, Mezőföld, Dabas, Bátorliget).

Megjelenése[szerkesztés]

35–60 cm magas, többnyire csoportosan tenyésző hagymás évelő. A hagyma átmérője 25–40 mm.

3-4 kékeszöld levele 30–50 cm hosszú, legfeljebb 2 cm széles. A tőkocsány rendszerint nem hosszabb a levélnél.

Többnyire 3-5 virágot hoz. Virágában a 6 szabad, harang alakban összehajló lepellevél egyenlő hosszú (10–18 mm). Csúcsukon sárgás vagy zöldes folt van. A virágok bókolók, melléklepel nélkül. A virágzat hosszabb, mint a fellevél. A magház alsó állású 1 bibeszállal, a porzók száma 6. Termései húsos toktermések.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Nyirkos vagy nedves réteken, ártéri erdőkben, nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagdús, humuszos agyag-, illetve vályogtalajokon nő. Magyarországon a puhafaligetek (fűz, nyár, éger) védett növénye.

Április-június között virágzik. Rovarok porozzák meg.

Gyógyhatása[szerkesztés]

A tavaszi tőzikéhez hasonlóan galantamint tartalmaz, mérgező. A galantamint egyúttal az enyhe vagy középsúlyos Alzheimer-kór és más, különösen az érrendszer betegségeire visszavezethető memóriazavarok kezelésére alkalmazzák.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]