Tiszasüly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tiszasüly
A tiszasülyi római katolikus templom
A tiszasülyi római katolikus templom
Tiszasüly címere
Tiszasüly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás község
Polgármester Pollák Tibor István (Független)[1]
Irányítószám 5061
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1447 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület91,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasüly (Magyarország)
Tiszasüly
Tiszasüly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 20° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 20° 23′ 17″
Tiszasüly (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszasüly
Tiszasüly
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszasüly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasüly témájú médiaállományokat.

Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye északi határán fekszik, a Tisza jobb partján, Szolnoktól mintegy 40 km-re.

Története[szerkesztés]

A templom védőszentje, Szent László király szobra

1311-ben egy egyházi dézsmaösszeírás említette a települést először Sw, Swl, Swlh néven. Ebben az időszakban, a 14. század elején a falu és környéke egy nógrádi nemes, bizonyos Fogarasi Gergelyé volt, aki fiúutód híján két lányára, Erzsébetre és Amáliára örökítette sülyi birtokait. 1325-ben a falu Tiszaroffal együtt az Aba nemzetségbeli Kompolthy András, fia Péter, fia István birtokába került 1250 aranyforint ellenében. Innentől kezdve Tiszasüly a 16. század elejéig a Kompolthyak birtokában maradt.

1480 és 1490 között került sor a tiszasülyi templom szentélyének gótikus kibővítésére. A befejezés évszáma a templom boltozatának zárókövében olvasható. 1510. március 23-án a Kompolthyakkal rokon Országh Kristóf birtokába került a falu. A bátyja, gróf Országh Ferenc hősként halt meg a mohácsi csatában.

1552-ben Szolnok várának eleste után III. Ahmed pasa seregei a környező kisfalvakkal együtt Tiszasülyt is feldúlták, a népesség erősen megcsappant. Tiszaroffal együtt a hatvani szandzsákhoz csatolták. 1569-ben II. Miksa, német-római császár és magyar király – török engedésre[pontosabban?] – Tiszasülyt Roffal együtt enyingi Török Ferenc siroki és oroszlánkői birtokaihoz csatoltatta. 1602–1611 között a település népessége gyarapodott. 1642 Tiszasüly és Roff a Bessenyei család birtoka lett.

1653-ban Tiszasüly és Roff a Gócza család birtokába került. Süly népessége tovább gyarapodott 312 főre. 1680-tól Almássy János és grófi családja alispánként, valamint a török hűbéreseként kormányozta a két falut. 1693-ban Tiszasüly a Dorogfy család birtokába került. 1698-ban a hevesi Almássy családból származó gróf Almássy János birtokokat vásárolt Tiszasüly határában.

A templom kórus alatti része
A templom gótikus szentélye
A templom szentélye
A hajó és a kórus látképe a szentély felől

1703-1706: A Marosmelléki szerbek, majd később Rabutin császári csapatai feldúlják és elpusztítják a környező falvakkal együtt Tiszasülyt is.

1708-1711: Tiszasüly és Roff újra benépesül

1709: gr. Almássy János fia, gr. Almássy István beházasodik az ugyanekkor Tiszaroffra betelepülő Hellebronth családba

1711: Az Almássy és a Hellebronth család szorosabbra fűzi a kapcsolatait és egyfajta szövetség jön létre

1730: Tiszasüly szinte teljesen elnéptelenedik, majd ezután Kőtelek pusztája lesz. Innentől Pusztasülynek nevezik.

1761: Pusztasüly újra benépesül

1840-es évek: A tiszasülyi(pusztasülyi)templom teljes körű átépítése, a középkori formája alig lesz észrevehető.

1846: Pusztasüly és Kőtelek között megkezdődnek a Tiszaszabályozási munkálatok

1872. március 5.: Pusztasüly elszakad Kőtelektől és Tiszasüly néven hivatalosan is önálló községgé alakul

1877-1878: Megalakul a Sajfoki Belvízszabályozási Társulat (az SBT) és Tiszasülytől északra, a Hanyi csatorna zsilipje mellett felépíti az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amit Angliából hozatott gőzgépekkel üzemeltetnek.

1878-1905: A gátépítések szabályosan kettévágják Tiszasülyt, mivel számos ház a hullámtérbe kerül

1879, 1888, 1895:nevezetes árvizek vonulnak le a Tiszán

1892-1893: Tiszasülytől délre, Végess Sándor birtokán, a Kolopfürdőn rádiumtartalmú gyógyiszapra bukkannak 1902: Felépül az első gőzmalom Tiszasülyön, azon a helyen, ahol korábban kézi fűrészelésű fatelep működött

1905: A gátépítések befejezése, a gátak belső oldalát téglával kövezik ki

1906-1907: Cselédsztrájk a tiszasülyi Breuer Ignác-féle birtokon

1914-1918: Az első világháborúban 66-an halnak meg a falu népességéből

1919. március 22.: A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Tiszasülyön is megalakul a községi direktórium

1919. július 5.: Tiszasüly határában minden 100 holdnál nagyobb földbirtokot államosítanak

A tiszasülyi római katolikus templom.jpg
A nyugati toronynál van a bejárat-Tiszasüly római katolikus templom.jpg
A gótikus szentély az oltárral

1922-1923: A tiszasülyi gőzmalmot 4 gőzfűrésszel kibővítik, majd megalakul a Grossman Árpád által alapított Tiszasülyi Gőzfűrész Rt., amely Kárpátokból a Tiszán leúsztatott fenyőfák feldolgozását végezte. A Grossmanok 1944-ig voltak az rt. tulajdonosai.

1932: Kőtelki kommunista agitáció Tiszasülyön

1940. március: Óriási jeges árvíz vonul le a Tiszán, amely Sülyön a templomnál kis híján majdnem áttöri a gátat

1941: Több száz férfit soroznak be a lakosságból a Magyar Királyi Honvédségbe, akiket később a keleti frontra visznek ki

1944 tavasza: Angol szövetségi repülőgépek bombázzák Tiszasülyt és a környező falvakat

1944. október: A németek elhurcolják tiszasülyi zsidó családokat, közöttük a Grossman családot is

A tiszasülyi római katolikus templom déli homlokzata és tornya.jpg

1944. november 12.: Kőtelek felől az előrenyomuló szovjet csapatok Konyev marsall vezetésével megszállják Tiszasülyt

1945. január 22.: A kommunista pártszervezet megalakul Sülyön

1948. március 31.: Tiszasüly határában összesen 7502 kat. hold földet osztanak ki, majd megkezdődik a kuláktalanítás

1948: Tiszasülyön kiépítik a villanyhálózatot

1949. március 1.: Felszámolják és megszűnik a Tiszasülyi Gőzfűrész RT. A gőzmalmot lebontják és a fűrésztelep helyén megalakul a helyi Állami Gazdaság. A falu határában megkezdődnek a rizsföldek telepítése

1949. augusztus: Megalakul az első tiszasülyi termelő szövetkezet, a Vörös Csillag TSZ A Rákosi-féle padlássöprések korszaka

1949: Felépül Tiszasüly határában a betonelemgyár, amely a rizsföldekre vezető öntözőcsatornákhoz gyártott műtárgyakat

1950. október 26.: Megalakul a Tiszasülyi Községi Tanács

1951-ben több fővárosi értelmiségivel együtt Tiszasülyre telepítették ki Kölcsey Kende Klárát, ismertebb nevén Claire Kenneth-t a rizsföldeken dolgozni. Innen írott levelei váratlanul előkerültek; feldolgozásuk jelenleg is tart.[3]

1953-1964: A Tiszasülyi Állami Gazdaság virágkora. Ekkorra már Közép-Európa egyik legnagyobb rizstermelő gazdaságává fejlődik.

1960-1964: A római katolikus templomot restaurálják, középkori részeit helyreállítják 1961. március: Tiszasülyön megalakul a Lenin és a Rákóczi TSZ

1961. december: A Lenin és a Rákóczi TSZ összevonásából létrejön a Béke-Barátság MGTSZ

1964-1965: A faluban létrejön a vízműtelep és kiépítik eternit csövekből az első ivóvízvezeték hálózatot

1988-1989: Az Állami Gazdaságot és a TSZ-t a rendszerváltás idején magánosítják, a főbb eszközöket eladják

1990. nyarán: Ahogy a környező falvakban, Tiszasülyön is megszűnik a községi tanács és megalakul az önkormányzat és polgármestert választanak

1992. június-augusztus: A Tiszaparti kompig kiépül a Tiszasülyt Tiszaroffal összekötő kétsávos aszfaltút

1995. november-1996 nyara: Tiszasülyön kiépül a szennyvíz-, a gáz- és a telefonkábel hálózat

2000. március-május: Az évszázad legnagyobb árvize vonul le a Tiszán. Tiszasülynél 10,82m-rel tetőzik

2001. május: A római katolikus templom felújítása, a hajó és a torony tetőzetét kicserélik és a belső teret újrafestik

2001 nyara: Az előző évi nagy árvízben megrongálódott gátszakaszokat kijavítják és a gátat megmagasítják

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tiszasüly határában, a besenyszögi út melletti szántóföldön található az Éhhalom nevű kiemelkedés, domb, ahol az 1960-as években népvándorlás kori sírokat tártak fel.

A talált leletek kiállítva a szolnoki Damjanich múzeumban láthatók.

  • A Kiséri út menti házak mögött, közvetlenül a Tiszagát mellett található a falu középkori eredetű műemlék temploma.

Valószínűleg már az Árpád-korban is állhatott itt egy szerény kis templom. A mostani templom hajóját a 14. században építették. A 15. század folyamán a szentélyét is kibővítették és gótikus stílusban fejezték be 1490-ben. A templomhoz a déli oldalon egy tornyot is építettek és a középkorban itt volt az eredeti bejárat. Ez a torony és a templom a 16. századi török megszállás folyamán pusztulásnak indult. A hódoltság alatt a hívek már jóformán csak a szentélyt használták, hiszen lényegében csak ez maradt meg teljes épségében a török kiűzése után. A Rákóczi-szabadságharcot követő békésebb évtizedekben a hajó beomlott boltozatát egy ún. csehsüveg boltozattal pótolták. A déli oldalon még megmaradt a középkori bejárati torony omladozó csonkja. Ezt az 1840-es években végzett teljeskörű átépítések alkalmával teljesen lebontották, ahogy a szentély eredeti támpilléreit is. A szentélyt a hajó magasságára falazták fel, a középkori gótikus ablakokat kiütötték és helyükre egyenes záródású ill. szegmensíves ablakokat építettek be. A hajóhoz a templom nyugati oldalán téglából klasszicista-empire stílusú tornyot emeltek és itt nyitottak új bejáratot a templomba, míg az eredeti középkori bejáratot befalazták. Ebben az időben épült a kórus és az orgona is. A második világháborút követően a templomot az 1960-as években restaurálták, ám nem teljes körűen. Visszaállították eredeti helyükre a gótikus ablakokat és a szentély lebontott támpilléreit is újakkal pótolták, hiszen azok szerkezetileg is nagyon fontosak. Legutóbb 2001-ben végeztek a templomon felújítást: Kicserélték a tetőzetet szürkepaláról hódfarkú cserépre, a torony rézlemezborítást kapott. Emellett a tetőzetet tartó szarufákat is kicserélték. A belső teret újrafestették, a falakon évszázados vakolatbekarcolásokat tártak fel, valamint a templom padozatait is újakra cserélték, amelyek harmonikusan illeszkednek a gótikus hangulatú térbe.

Források[szerkesztés]

  1. Tiszasüly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Rádió Orient: Levéltári séta Szécsényi Mihállyal: 'a jó levéltáros olyan mint a bor', 45. perc
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasüly témájú médiaállományokat.