Vajai-tó Természetvédelmi Terület

Vajai-tó Természetvédelmi Terület
Vajai-tó, úszó szigetek
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Vaja Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Terület	0,778 km²
Alapítás ideje	1996
Felügyelő szervezet	Hortobágyi Nemzeti Park
Vajai-tó Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 56″, k. h. 22° 09′ 05″47.982105, 22.151513

A Vajai-tó Természetvédelmi Területen belül található a különleges úszólápokról nevezetes 78 hektár kiterjedésű vajai őstó, mely egyben horgásztó is. A szabadon látogatható természetvédelmi területek közé tartozik.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Északkelet-Nyírség-ben, Vajától délnyugatra található az úszó lápszigetekkel tarkított vajai őstó.

Vajai-tó Természetvédelmi Terület

Vajai-tó, úszó szigetek

Horgászok a tavon

Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)

Csibor (Eretes sticticus)

Nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis)

Kialakulása

Az utolsó jégkorszak előtti ősi folyók, az Ős-Tisza és Ős-Szamos a Kárpátok hegyeit elhagyva a síkságon terítették le hordalékaikat, mely az idők folyamán a szélfútta homok vándorlás, mozgása következtében buckákká, dombokká formálódott. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki, a vajai tóhoz hasonlóan, melyek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált.

E nyírségi lefolyástalan mélyedéseket az 1800-as évek végén mesterséges csatornákkal kötötték össze, s vizüket a Tiszába vezették. Ez "Lónyai-főcsatorna" néven gyűjtötte össze a betorkolló kisebb csatornák vizét, így a Vajai-tó felesleges vizének elvezetésére megépített "Vajai Főfolyás" vizét is.

A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is.

Úszó lápi szigetek

Kialakulásuk egyszerű természeti jelenség: A különböző vízinövények (nád, és más gyékényfajok) sarjhajtásokat neveltek a víz felszínén, majd a vízen lebegő növényi részek, nádlevelek sokaságából az évek során vastag réteg alakult ki. Aztán az idők folyamán e lebegő rétegre a környező homokdombokról a szél port, szerves anyagokat, s különböző növények magvait szórta el. A vastag, levegővel nem érintkező eltőzegesedett rétegen kisarjadtak a szél, és a madarak hordta magvak, buja növényzet alakult ki.

Az egybefüggő, lebegő "ingóláp"-ból a szél kisebb-nagyobb részeket szakított le, így alakultak ki a kisebb-nagyobb bokrok, fák, nád, és aljnövényzettel borított úszó lápszigetek, melyek a vízállás szerint hol felemelkedtek, hol pedig visszasüllyedtek. Mivel az egész a víz felett lebegett, a növények nem tudtak legyökerezni a tó aljára.

Növényvilága

Az úszó lápszigeteken az éger, a fűz, s a fák lábain élő növények között páfrányokat, tőzegpáfrány (Thelypteris palastris), szálkás pajzsika (Dryoptteris palustris), a jégkorszakból ittmaradt tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) található a nyúlánk sás (Carex elongata) kíséretében, vízi menta (Mentha aquatica), sokasága, réti füzény (Lythrum salicaria), hagymaburok, s a jó vízállású ingólápok ritka relikviumfaja a tőzegeper (Comarum palustre) is megtalálható itt.

A Vajai-tó növényvilága is változatos. Az úszó szigetek növényzetéhez hasonlóan több ritka növényfaj található a partmenti füzesek és nádasok környékén is. A nád- és gyékényszegélyezte partokon a zsurlók, mentafélék szomszédságában virít a sárga virágú salátaboglárka (Ficaria verna) és a lizinka futó változata a pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) is. A vízben számtalan hínárfajta: sima tócsagaz (Cetatophyllum submersum) stb. mellett virít a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A tó mögötti befolyás környékén nyílik a mocsári gólyahír, a tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a lizinka, a vízi menta, a befolyás mögött húzódó viszonylag háborítatlan rét növényei között pedig a pázsitfűfélék számos faja, mint a rezgőfű (Briza media), itt nő a réti kakukkszegfű (Dianthus superbus), réti boglárka (Ranunculus acris), a vadsóska (Rumex patentia) és füzikék (Epilobium spp.) is.

A tavat körülvevő szárazabb domboldalakon akác és fenyőerdők, homoki gyepek mozaikjain fellelhető a ligetszépe, a kék iringó, a vérehulló fecskefű és a kígyószisz is.

Állatvilága

A Vajai-tó állatvilága is változatos. A tó vizében él a csibor, a vízi skorpió, a botpoloska, a tavikagyló, a nagy mocsári csiga vagy hegyes iszapcsiga valamint a lapos, kerek tányércsiga.

A halak közül a betelepített ponty, amur, és egyéb halakon kívül számtalan keszegfaj, törpeharcsa, a lápi csík.

A kétéltűek közül megtalálható itt a tavi béka (Rana ridibunda), kecskebéka, és még számos békaféle.

A hüllők közül a vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős.

A madarak közül többféle vízimadár, mint a szárcsa, tőkés réce, a vadlúd, a fehér gólya. A nádasokban fészkel a nádirigó, a függőcinege és az őszapó is.

Források

• Vajai-tó TT. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
• 3/1996. (IV. 17.) KTM rendelet a Vajai-tó Természetvédelmi Terület létesítéséről. KTM, 1996. április 17. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
• Nemzeti Ökológiai Hálózat - Lápok
• FETIKÖVIZIG - A Nyírség vízpótlása
• Natura 2000

Galéria

• 
  Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia)
• 
  Tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
• 
  Réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi)
• 
  Közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)
• 
  Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana)
• 
  Tarajos pajzsika (Dryopteris cristata).Védett! (Természetvédelmi értéke 10.000 forint)
• 
  Hagymaburok (Liparis loeselii)
• 
  Nyúlánk sás (Carex elongata)
• 
  Vízi menta (Mentha aquatica)
• 
  Kék iringó (Eryngium plamun) a tó fölötti szárazabb homoki gyepekben
• 
  Parlagi ligetszépe (Oenothea biennis)
• 
  Kígyószisz (Echium vulgare)
• 
  Rezgőfű (Briza media)
• 
  Réti füzény