Vajai-tó Természetvédelmi Terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 58′ 53″, k. h. 22° 09′ 10″

A Vajai tó

A Vajai-tó Természetvédelmi Területen belül található a különleges úszólápokról nevezetes 78 hektár kiterjedésű vajai őstó, mely egyben horgásztó is. A szabadon látogatható természetvédelmi területek közé tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Északkelet-Nyírség-ben, Vajától délnyugatra található az úszó lápszigetekkel tarkított vajai őstó.

Vajai-tó Természetvédelmi Terület
Vajai-tó, úszó szigetek
Tó, Vaja
Horgászok a tavon
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Csibor (Eretes sticticus)
Nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis)

Kialakulása[szerkesztés]

Az utolsó jégkorszak előtti ősi folyók, az Ős-Tisza és Ős-Szamos a Kárpátok hegyeit elhagyva a síkságon terítették le hordalékaikat, mely az idők folyamán a szélfútta homok vándorlás, mozgása következtében buckákká, dombokká formálódott. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki, a vajai tóhoz hasonlóan, melyek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált.

E nyírségi lefolyástalan mélyedéseket az 1800-as évek végén mesterséges csatornákkal kötötték össze, s vizüket a Tiszába vezették. Ez "Lónyai-főcsatorna" néven gyűjtötte össze a betorkolló kisebb csatornák vizét, így a Vajai-tó felesleges vizének elvezetésére megépített "Vajai Főfolyás" vizét is.

A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is.

Úszó lápi szigetek[szerkesztés]

Kialakulásuk egyszerű természeti jelenség: A különböző vízinövények (nád, és más gyékényfajok) sarjhajtásokat neveltek a víz felszínén, majd a vízen lebegő növényi részek, nádlevelek sokaságából az évek során vastag réteg alakult ki. Aztán az idők folyamán e lebegő rétegre a környező homokdombokról a szél port, szerves anyagokat, s különböző növények magvait szórta el. A vastag, levegővel nem érintkező eltőzegesedett rétegen kisarjadtak a szél, és a madarak hordta magvak, buja növényzet alakult ki.

Az egybefüggő, lebegő "ingóláp"-ból a szél kisebb-nagyobb részeket szakított le, így alakultak ki a kisebb-nagyobb bokrok, fák, nád, és aljnövényzettel borított úszó lápszigetek, melyek a vízállás szerint hol felemelkedtek, hol pedig visszasüllyedtek. Mivel az egész a víz felett lebegett, a növények nem tudtak legyökerezni a tó aljára.

Növényvilága[szerkesztés]

Az úszó lápszigeteken az éger, a fűz, s a fák lábain élő növények között páfrányokat, tőzegpáfrány (Thelypteris palastris), szálkás pajzsika (Dryoptteris palustris), a jégkorszakból ittmaradt tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) található a nyúlánk sás (Carex elongata) kíséretében, vízi menta (Mentha aquatica), sokasága, réti füzény (Lythrum salicaria), hagymaburok, s a jó vízállású ingólápok ritka relikviumfaja a tőzegeper (Comarum palustre) is megtalálható itt.

A Vajai-tó növényvilága is változatos. Az úszó szigetek növényzetéhez hasonlóan több ritka növényfaj található a partmenti füzesek és nádasok környékén is. A nád- és gyékényszegélyezte partokon a zsurlók, mentafélék szomszédságában virít a sárga virágú salátaboglárka (Ficaria verna) és a lizinka futó változata a pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) is. A vízben számtalan hínárfajta: sima tócsagaz (Cetatophyllum submersum) stb. mellett virít a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A tó mögötti befolyás környékén nyílik a mocsári gólyahír, a tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a lizinka, a vízi menta, a befolyás mögött húzódó viszonylag háborítatlan rét növényei között pedig a pázsitfűfélék számos faja, mint a rezgőfű (Briza media), itt nő a réti kakukkszegfű (Dianthus superbus), réti boglárka (Ranunculus acris), a vadsóska (Rumex patentia) és füzikék (Epilobium spp.) is.

A tavat körülvevő szárazabb domboldalakon akác és fenyőerdők, homoki gyepek mozaikjain fellelhető a ligetszépe, a kék iringó, a vérehulló fecskefű és a kígyószisz is.

Állatvilága[szerkesztés]

A Vajai-tó állatvilága is változatos. A tó vizében él a csibor, a vízi skorpió, a botpoloska, a tavikagyló, a nagy mocsári csiga vagy hegyes iszapcsiga valamint a lapos, kerek tányércsiga.

A halak közül a betelepített ponty, amur, és egyéb halakon kívül számtalan keszegfaj, törpeharcsa, a lápi csík.

A kétéltűek közül megtalálható itt a tavi béka (Rana ridibunda), kecskebéka, és még számos békaféle.

A hüllők közül a vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős.

A madarak közül többféle vízimadár, mint a szárcsa, tőkés réce, a vadlúd, a fehér gólya. A nádasokban fészkel a nádirigó, a függőcinege és az őszapó is.

Források[szerkesztés]

  • Nemzeti Ökológiai Hálózat - Lápok
  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
  • FETIKÖVIZIG - A Nyírség vízpótlása
  • Natura 2000

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]