Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Madárkavalkád a természetvédelmi területen.

A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező tórendszerből áll, nyugati oldalán elterülő mocsarakkal.

Fekvése, jellege[szerkesztés]

A Nagykunságban, Kisújszállás és Karcag között, a Karcagi-puszta vasúti megállótól északnyugatra fekszik.

Alföldi puszta, szikes rétekkel, tocsogós, mocsaras területekkel.

Története[szerkesztés]

A Kecskeri puszta a Nagykunság egykori pusztáinak utolsó maradványa, mely egy nagyobb és két kisebb részből tevődik össze. Tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el.

Az itteni egykor nagy kiterjedésű mocsarakkal tűzdelt puszták élővilágát 1993-ban nyilvánították védetté. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.

A Hortobágyhoz hasonló tájképi megjelenésű területen azonban művelés alatt álló szántó terület, és az 1950-es években itt kialakított rizsföldek maradványai is megtalálhatók. A változatos terepfelszínen mozaikosan megtalálható az egykori puszta megmaradt növény- és állatvilága.

Az itt található Konta-mocsár szerves egységet alkot a körülötte elterülő szikes pusztával, az egykori Karajános helyén kialakított közeli víztározóval, a náddal benőtt területekkel.

A környező szikes pusztán legeltető állattartás (szarvasmarhatartás) folyik.

Növényvilága[szerkesztés]

A Kecskeri puszta változatos terepfelszínén mozaikos növénytársulások alakultak ki.

A magasabban fekvő száraz, szikes területeken szinte valamennyi szikesekre jellemző növénytársulás kialakult.

A puszta vizes területein megtalálható a rizspalka (Cyperus difformis), a rizsgyékény (Typha laxmanni) is.

A környező csatornákban nagy tömegben él a sulyom (Trapa natans), a mocsarakban pedig többféle békalencsefaj: rucaöröm (Salvinia natans), vagy a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a gyékényfélék közül a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), széleslevelű gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmites communis).

A magasabban fekvő üde, nedves részeken pedig ecsetpázsitos rét (Agrostio-Alopecurctum pratensis) található.

Madárvilága[szerkesztés]

A Kecskeri-víztározó parti sávjában és szigetein tenyésző nádasok sokféle madárnak - különösen gémféléknek, nyári ludaknak és réceféléknek - nyújtanak élőhelyet és fészkelési lehetőséget.

A Konta-mocsár - bár kis területet ölel fel - gazdag madárvilágnak ad otthont, a víztározó és a nagy kiterjedésű szántóföldek és füves puszták közelsége, valamint az őszi- és tavaszi madárvonulásokkor itt átvonuló nagyszámú madárfaj miatt. A sokféle madárfaj közül néhány:

Az őszi- és tavaszi madárvonuláskor itt megforduló fajok

A területen költő, vagy átnyaraló madarak

A Kecskeri puszta területén megfigyelhető fajok

Télen előforduló fajok

Források[szerkesztés]

  • Hortobágyi Nemzeti Park Ig.
  • Nimfea Természetvédelmi Egyesület (1998)
  • Terra A.

További információk[szerkesztés]