Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület

Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Karcag Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Terület	12,26 km²
Alapítás ideje	1993
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″47.269702, 20.804274

A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező tórendszerből áll, nyugati oldalán elterülő mocsarakkal.

Fekvése, jellege

A Nagykunságban, Kisújszállás és Karcag között, a Karcagi-puszta vasúti megállótól északnyugatra fekszik.

Alföldi puszta, szikes rétekkel, tocsogós, mocsaras területekkel.

Története

A Kecskeri puszta a Nagykunság egykori pusztáinak utolsó maradványa, mely egy nagyobb és két kisebb részből tevődik össze. Tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el.

Az itteni egykor nagy kiterjedésű mocsarakkal tűzdelt puszták élővilágát 1993-ban nyilvánították védetté. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.

A Hortobágyhoz hasonló tájképi megjelenésű területen azonban művelés alatt álló szántó terület, és az 1950-es években itt kialakított rizsföldek maradványai is megtalálhatók. A változatos terepfelszínen mozaikosan megtalálható az egykori puszta megmaradt növény- és állatvilága.

Az itt található Konta-mocsár szerves egységet alkot a körülötte elterülő szikes pusztával, az egykori Karajános helyén kialakított közeli víztározóval, a náddal benőtt területekkel.

A környező szikes pusztán legeltető állattartás (szarvasmarhatartás) folyik.

Növényvilága

A Kecskeri puszta változatos terepfelszínén mozaikos növénytársulások alakultak ki.

A magasabban fekvő száraz, szikes területeken szinte valamennyi szikesekre jellemző növénytársulás kialakult.

A puszta vizes területein megtalálható a rizspalka (Cyperus difformis), a rizsgyékény (Typha laxmanni) is.

A környező csatornákban nagy tömegben él a sulyom (Trapa natans), a mocsarakban pedig többféle békalencsefaj: rucaöröm (Salvinia natans), vagy a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a gyékényfélék közül a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), széleslevelű gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmites communis).

A magasabban fekvő üde, nedves részeken pedig ecsetpázsitos rét (Agrostio-Alopecurctum pratensis) található.

• 
  Rizspalka
• 
  Rizsgyékény
• 
  Rucaöröm
• 
  Vízi harmatkása
• 
  Széleslevelű gyékény
• 
  Keskenylevelű gyékény
• 
  Sulyom
• 
  Őszi csillagvirág
• 
  Gyapjas penészvirág
• 
  Réti ecsetpázsit

Madárvilága

A Kecskeri-víztározó parti sávjában és szigetein tenyésző nádasok sokféle madárnak - különösen gémféléknek, nyári ludaknak és réceféléknek - nyújtanak élőhelyet és fészkelési lehetőséget.

A Konta-mocsár - bár kis területet ölel fel - gazdag madárvilágnak ad otthont, a víztározó és a nagy kiterjedésű szántóföldek és füves puszták közelsége, valamint az őszi- és tavaszi madárvonulásokkor itt átvonuló nagyszámú madárfaj miatt. A sokféle madárfaj közül néhány:

Az őszi- és tavaszi madárvonuláskor itt megforduló fajok

Sarki búvár (Gavia arctica) Bütykös hattyú (Cygnus olor) Nagy lilik (Anser Albifrons) Vetési lúd (Anser fabalis) Kendermagos réce (Anas strepera) Fütyülő réce (Anas penelope) Nyílfarkú réce (Anas acuta) Csörgő réce (Anas crecca) Kontyos réce (Aythya fuligula) Hegyi réce (Aythya marila) Kerceréce (Bucephala clangula) Kis bukó (Mergus albellus) Daru (Grus grus) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Halászsas (Pandion haliaeetus)

Aranylile (Pluvialis aqricarius) Kis lile (Charadrius dubius) Nagy póling (Numenius arquata) Füstös cankó (Tringa erythropus) Erdei cankó (Tringa ochropus) Réti cankó (Tringa glareola) Piroslábú cankó (Tringa totanus) Billegetőcankó (Tringa hypoleucos) Pajzsos cankó (Philomachus pugnax) Székicsér (Glareola pratincola) Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) Fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) Réti fülesbagoly (Asio flammeus) Jégmadár (Alchedo atthis)

A területen költő, vagy átnyaraló madarak

Bölömbika (Botaurus stellaris) Törpegém (Ixobrychus minutus) Nagy kócsag (Egretta alba) Szürke gém (Ardea cinerea) Vörös gém (Ardea purpurea) Kanalasgém (Platalea leucorodia) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Fekete gólya (Ciconia nigra) Nyári lúd (Anser anser) Tőkés réce (Anas platyrhynchos) Kanalas réce (Anas clypeata) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Kék vércse (Falco vespertinus) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Egerészölyv (Buteo buteo)

Békászó sas (Aquila pomarina) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Vízityúk (Gallinula chloropus) Szárcsa (Fulica atra) Túzok (Otis tarda) Nagy goda (Limosa limosa) Bíbic (Vanellus vanellus) Piroslábú cankó (Tringa totanus) Sárszalonka (Gallinago gallinago) Gólyatöcs (Himantopus himantopus) Ugartyúk (Burrhinus oedicnemus) Székicsér (Glareola pratincola) Kormos szerkő (Chlidonias niger) Szalakóta (Coracius garrulus) Búbos banka (Upupa epops)

A Kecskeri puszta területén megfigyelhető fajok

Mezei pacsirta (Alauda arvesis) Füsti fecske (Hirundo rustica) Molnárfecske (Delichon urbicum) Guvat (Rallus aquaticus) Szarka (Pica pica) Dolmányos varjú (Corvus cornix) Vetési varjú (Corvus frugilegus) Függőcinege (Remiz pendulinus) Barkóscinege (Panurus biarmicus) Cigány csaláncsuk (Saxiola torquata) Kékbegy (Luscinia svecica) Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)

Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Barázdabillegető (Motacilla alba) Sárga billegető (Motacilla flava) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Nádi sármány (Emberzia schoeniclus) Kis őrgébics (Lanius minor) tengelic (Carduelis carduelis) Seregély (Sturnus vulgaris) Mezei veréb (Passer montanus) Sordély (Miliaria calandra)

Télen előforduló fajok

Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Egerészölyv (Buteo buteo) Kékes rétihéja (Cirus cianeus) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Nagy őrgébics (Lanius excubitor) Túzok (Otis tarda) Téli kenderike (Carduelis flavirostis)

Tengelic (Carduelis carduelis) Citromsármány (Emberzia citrinella) Hósármány (Plectrophenax nivalis) Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) Fekete rigó (Turdus merula) Fenyőrigó (Turdus pilaris) Zöldike (Carduelis chloris)

• 
  Réti fülesbagoly
• 
  Bíbic
• 
  Bölömbika
• 
  Kis bukó
• 
  Gólyatöcs
• 
  Pajzsos cankó
• 
  Daru
• 
  Fekete gólya
• 
  Nádirigó
• 
  Barázdabillegető
• 
  Egerészölyv

Források

• Hortobágyi Nemzeti Park Ig.
• Nimfea Természetvédelmi Egyesület (1998)
• Terra A.
• Kecskeri-puszta TT. Hortobágyi Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2019. február 2.)