Tiszaug

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaug
A tiszaugi vasúti Tisza-híd
A tiszaugi vasúti Tisza-híd
Tiszaug címere
Tiszaug címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Tiszakécskei
Jogállás község
Polgármester Sinka Ferenc Márton[1]
Irányítószám 6064
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 889 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaug (Magyarország)
Tiszaug
Tiszaug
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 20° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 20° 03′ 11″
Tiszaug (Bács-Kiskun megye)
Tiszaug
Tiszaug
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Tiszaug weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaug témájú médiaállományokat.

Tiszaug község Bács-Kiskun megye Tiszakécskei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lakitelektől keletre, Csongrádtól északra fekvő település. Fontos tiszai átkelőhely.

Megközelíthető[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben).

1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog (Zunugh) András királyi apródnak adományozott.

A környező településekkel együtt királyi kézről később egyházi birtokba került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.

1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 171516 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.

Tiszaug korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozott, 1999. június 30. óta Bács-Kiskun megyei település.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A patkó alakú Holt-Tisza holtág természetes lefűződéssel alakult ki a Tisza bal parti ármentesített területén. Közigazgatásilag Tiszaug községhez tartozik. Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 53 ha, átlagos mélysége 2,3 m, víztérfogata 851 ezer m3. Tulajdonosa Tiszaug Község Önkormányzata és kezelője 2007-től a Király és Társai Halászati kft. Élővilága igen változatos. Több vízi madár táplálkozó és pihenő helye. A tóban az alábbi halfajok találhatók: ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, angolna, busa, keszeg, kárász, törpeharcsa. A vízpartot gazdag növényzet határolja. A patkó alakú tó északi végénél jelentős méretű nádas található. Jellegzetesen nád és sás szegélyezi a vízpartot helyenként 2-5 méter szélességben is. A tó végének falu felőli részén jelentős területen tavirózsák is találhatóak.

A tó délkeleti részén kijelölt strand található. Itt lassan mélyülő enyhén iszapos tófenék található. A holtág horgászvízként működik: www.tiszaugi-holtag.hu

A település helyi értékei[4][szerkesztés]

a) Agrár- és élelmiszergazdaság:

  • Szürke marha gulya bivallyal

b) Egészség és életmód:

c) Épített környezet

  • Református templom
  • Katolikus Kápolna
  • Radvány Kastély /része a Szőke Tisza Otthonnak/
  • Luby-Bánhidy udvarház
  • Emlékpark-Kopjafa
  • Ártézi kút-díszkút

d) ipari és műszaki megoldások:""" e) kulturális örökség:

  • Tájház Tiszaug Község Önkormányzata, 6064 Tiszaug, Rákóczi u., 56/328-001

f) sport:

  • Tiszaugi Testedző Egyesület
  • Kenukölcsönző, Tiszaug Község Önkormányzata, 6064 Tiszaug, Rákóczi u. 51., 20/533-1024

g) természeti környezet:

  • 40ha-os Holt-Tisza tavirózsákkal
  • Körtvélyesi legelő vadkörtefákkal

h) turizmus és vendéglátás:

  • X-Games Hotel ***
  • Club Hotel Pegazus
  • Fejes Vendégház
  • Tóparti Vendégház
  • Tavirózsa Vendégház
  • Árnyas Üdülőház
  • Kárász Turistaszállás

Közösségek, alkotók:

  • Balás Edéné, aranykoszorús fafaragó mester
  • Olar Mircea, pirogravúr
  • Fekete Edit, gyöngyfűzés
  • Szakács Józsefné, foltvarrás
  • Nyáridő Közalapítvány
  • Tiszaugi Testedző Egyesület
  • Tiszaugért Alapítvány
  • Mosolyunkért Alapítvány
  • Tiszavirág Horgász Egyesület
  • Tisza Vadásztársaság
  • Király és Tsa. Halászat

Helyi hagyományok, rendszeres események

  • Falunap
  • Kenu-Beach
  • Szüreti Felvonulás és Bál
  • Falukarácsony

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 185, 192.
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.parlament.hu/irom36/0955/0955.htm
  4. helyi értéktár rendelet alapján