Tiszaugi vasúti Tisza-híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszaugi vasúti Tisza-híd
A Tiszaugi vasúti Tisza-híd acélszerkezete
A Tiszaugi vasúti Tisza-híd acélszerkezete
Elhelyezkedése Tiszaug és Lakitelek között
Áthidalt akadály Tisza
Szerkezettípus rácsos acélhíd
Funkció vasúti híd
Legnagyobb támaszköz100 m
Teljes hosszúsága311 m
Sávok száma 1 vágány
Tervező Tantó Pál, Gállik István, Vass László
Átadás ideje 1929. október 17.
Elhelyezkedése
Tiszaugi vasúti Tisza-híd (Magyarország)
Tiszaugi vasúti Tisza-híd
Tiszaugi vasúti Tisza-híd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 02′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 02′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaugi vasúti Tisza-híd témájú médiaállományokat.

A tiszaugi vasúti Tisza-híd Tiszaug és Lakitelek között található, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. A hídon a 146-os számú Kunszentmárton-Lakitelek-vasútvonal vezet át. 1927 és 1929 között épült. Átadásától 1952-ig közúti hídként, 1952-től 2001-ig közös közúti-vasúti hídként üzemelt. A Tiszaugi közúti Tisza-híd 2001-es átadása úta csak a vasúti forgalmat szolgálja.

Története[szerkesztés]

A híd Lakitelek felől nézve

A tiszaugi rév már a híd építése előtt régen fontos átkelőhely volt, a Kecskemétre vezető út itt keresztezte a Tiszát. A tiszaugi révig 1896-ban helyiérdekű vasútvonal épült ki Kecskemét felől, melynek rakodóvágánya a folyóparton végződött. Mivel híd kiépítésére nem volt pénz, a vasútvonal átvezetésére még várni kellett. 1907-ben Kecskemét városa 200 000 koronát ajánlott fel hídépítésre, a minisztérium azonban nem támogatta a tervet.

1923-ban a Tiszazugi települések kérték fel Kecskemét városát híd építésére. Kecskemét és a Közlekedésügyi Minisztérium tárgyalásuk során megegyeztek, hogy a költségek nagy részét a minisztérium vállalja, cserében a város átadja a hídépítéshez szükséges területet és lemond a vámjogról. A végső költségek 3,12 millió pengőt tettek ki, melyből Kecskemét 480 000 pengőt állt. A földmunkákat 1925 októberében kezdték, magának a hídnak az építését 1927 október 7-én. A költségek jelentős részét 1,6 millió pengőt tettek ki a földmunkák a rossz talajviszonyok és a feljárók hossza miatt. A híd négynyílású acélszerkezetet kapott 52,66 m + 103,19 m + 103,19 m + 52,66 m[1] hosszakkal. Az 1514 tonna tömegű acélszerkezetet a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyár készítette diósgyőri és ózdi acélból. A híd próbaterhelését 1929. július 20-án tartották, átadása 1929. október 17-én volt. Az ünnepélyes hídavatásra 25 vagonos szerelvény hozta az ünneplőket Kecskemétről. A nemzetszínű szalagot vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vágta át.

A második világháború során 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat. Újjáépítése hamarosan megkezdődött. A két felrobbantott fő nyílás közül az egyiket helyre lehetett állítani, a másikat újra kellett gyártani. Az újjáépített hidat 1947-ben adták át. A vasúti forgalom 1952-ben indult meg rajta. A Rákosi-rendszer tervezett egy belső vasúti összekötő vonalat építeni Dunaföldvár-Kecskemét-Kunszentmárton-Mezőtúr-Kisújszállás irányban, melynek részeként épült meg a Lakitelek-Kunszentmárton vasútvonal. A vasútvonalat fővonallá fejleszthetőnek tervezték, de az összekötő vonal további részei nem készültek el.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett a közúti forgalom, amelyet egyre nehezebben volt képes kiszolgálni a híd. 2000 és 2001 között épült fel az északi oldalánál a közúti híd, amely tehermentesítette a 44-es főút forgalma alól. Azóta csak a vasúti forgalmat látja el.

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tisza-hidak a vasutihid.hu-n. [2008. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)