Balsai Tisza-híd
| Balsai Tisza-híd | |
 | |
| A Balsai Tisza-híd romjai 2007-ben | |
| Elhelyezkedése | Balsa, Magyarország |
| Áthidalt akadály | Tisza |
| Funkció | Közúti-vasúti híd |
| Átadás ideje | 1930. október 24. |
| Elhelyezkedése | |
 Balsai Tisza-híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 10′ 36″, k. h. 21° 32′ 52″48.176528°N 21.547778°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 36″, k. h. 21° 32′ 52″48.176528°N 21.547778°E | |
 | |
A Balsai Tisza-híd Magyarország egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként a Nyírvidéki és a Bodrogközi keskeny nyomközű vasutakat kötötte össze a folyó felső szakaszán. Az átkelőhely a második világháború idején megsemmisült, azóta nem épült újjá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rétköz kistájon elhelyezkedő Balsa és a bodrogközi Kenézlő községek között. (Közigazgatásilag teljes terjedelmében balsai területen húzódva).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Magyarország Tisza által átszelt régiójában a 20. század elején két jelentős kisvasúti hálózat jött létre. A Tiszától délre a Nyírvidéki Kisvasút, attól északra a Bodrogközi Gazdasági Vasút épített ki jelentős hálózatot. Az 1920-as években a kisvasutak meghatározó szerepet játszottak a környék gazdasági életében, ezért észszerűnek tűnt a két kisvasút összekötése. A bodrogközi kisvasút jó kapcsolatokat ápolt az állammal, így a két hálózat közötti összeköttetést jelentő híd állami pénzből valósulhatott meg.[1]
Az új híd helyét Balsától északkeletre jelölték ki egy olyan helyen, ahol a Tisza szélessége kicsi, és a folyó mindkét partja Balsa közigazgatási határai között helyezkedik el. A mederhíd két szegecselt acélszerkezetű alsópályás rácsos ívhídból állt, amelyek a parti hídfőkön, illetve a meder közepén elhelyezkedő pilléren nyugodtak. A híd elemeit a parton nagyobb darabokká állították össze, amelyeket egy hajódaru emelt a helyükre. A hidat kisvasúti és közúti forgalom számára alakították ki, átadására 1930. október 24-én került sor. A híd a gazdasági világválság közepén nyílt meg, az új kapcsolat hamarosan a rossz körülmények ellenére is felpezsdítette a környék gazdaságát. A teherforgalom növekedésnek indult, új közvetlen vasúti kapcsolatok jöttek létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között.[2] A híd azonban csak 14 évig állt. 1944 októberének utolsó napjaiban a hátráló német csapatok felrobbantották az átkelőhelyet. A híd pusztulása végzetes volt a kisvasúti hálózatra és a Bodrogköz gazdasági helyzetére, népességére nézve. A megsemmisült átkelőt kompjárat pótolta, amiről az utasok mindkét parton a romos hídfők keleti oldalán kialakított végállomásokon szállhattak át a vonatokra. A vasúti forgalom mindkét hálózaton hanyatlásnak indult. 1965-ben a kormányzat elvi engedélyt adott az átkelőhely újbóli felépítésére, erre azonban nem került sor.[3] Az északi parton működő Hegyközi Kisvasút 1980-as bezárása óta az átkelő helyreállítása végképp lekerült a napirendről. 2009-ben a Nyírvidéki Kisvasúton is leállt a forgalom. (Balsán a bezárás előtti években már csak a nyári menetrend idején mentek le a vonatok a Tisza partjára.) 1990 óta a híd újbóli felépítése politikai és területfejlesztési fórumokon többször is felvetődött, ám konkrét lépésekre nem került sor.[1][4]
2020 augusztusában Kenézlő polgármestere aláírásgyűjtést indított a híd újjáépítésének támogatására.[5]
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jobbparti (Kenézlő felőli) hídfő térsége Sárospatak irányából a 3803-as, Visstől pedig a 3802-es (majd Kenézlő keleti határszélétől a 3803-as) úton érhető el. A balparti (Balsa központja felőli) hídfő maradványait és állva maradt ártéri hidját a 3821-es útról, a falu lakott területének keleti széle közelében (de már gávavencsellői területen) észak felé letérve, egy számozatlan önkormányzati úton lehet megközelíteni.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Chikán Gábor. "A Nyírvidéki Kisvasút története, látnivalói és járművei". Nagyhalász önkormányzata. 2009. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 27..
{{cite web}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Nyírvidéki Kisvasút". Magyar Államvasutak. 2007. október 17. 2009. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 27..
- ↑ Hajós Bence (2003). "Van még jövő? Műszaki kórkép a Nyírvidéki Kisvasútról" (PDF). Pro Scientia Aranyérmesek Társasága. 3. o. 2012. január 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 27..
- ↑ "Meddig tart még az önkormányzatok vesszőfutása?". Fidesz MPP Országgyűlési Frakciója. 2004. november 4. 2004. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 27..
- ↑ https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2020/08/felepitenek-a-felrobbantott-balsai-hidat
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kisvasút.hu – A kisvasut.hu fényképei a híd építéséről
- Így épült a balsai Tisza-híd Archiválva 2020. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Így épült a balsai Tisza-híd/SZON 2020. 04. 02. 10:47
