Balsai Tisza-híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Balsai Tisza-híd
A Balsai Tisza-híd romjai 2007-ben
A Balsai Tisza-híd romjai 2007-ben
Elhelyezkedése Balsa, Magyarország
Áthidalt akadály Tisza
Funkció Közúti-vasúti híd
Átadás ideje 1930. október 24.
Elhelyezkedése
Balsai Tisza-híd (Magyarország)
Balsai Tisza-híd
Balsai Tisza-híd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 36″, k. h. 21° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 36″, k. h. 21° 32′ 52″

A Balsai Tisza-híd egy vasúti-közúti híd volt, amely Balsa község mellett a Nyírvidéki és a Bodrogközi kisvasutakat kötötte össze hazánk egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként. Az átkelőhely a második világháború idején megsemmisült, a háború óta nem épült újjá.

Története[szerkesztés]

Kelet-Magyarország Tisza által átszelt régiójában a 20. század elején két jelentős kisvasúti hálózat jött létre. A Tiszától délre a Nyírvidéki Kisvasút, attól északra a Bodrogközi Gazdasági Vasút épített ki jelentős hálózatot. Az 1920-as években a kisvasutak meghatározó szerepet játszottak a környék gazdasági életében, ezért észszerűnek tűnt a két kisvasút összekötése. A bodrogközi kisvasút jó kapcsolatokat ápolt az állammal, így a két hálózat közötti kapcsolatot jelentő híd állami pénzen valósulhatott meg.[1] Az új híd helyét Balsától északkeletre jelölték ki egy olyan helyen, ahol a Tisza szélessége kicsi. A mederhíd két szegecselt acélszerkezetű alsópályás rácsos ívhídból állt, amelyek a parti hídfőkön, illetve a meder közepén elhelyezkedő pilléren nyugodtak. A híd elemeit a parton nagyobb darabokká állították össze, amelyeket egy hajódaru emelt a helyére. A hidat kisvasúti és közúti forgalom számára alakították ki, átadására 1930. október 24-én került sor. A híd a gazdasági világválság közepén nyílt meg, az új kapcsolat hamarosan a rossz körülmények ellenére is felpezsdítette a környék gazdaságát. A teherforgalom növekedésnek indult, új közvetlen vasúti kapcsolatok jöttek létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között.[2]

Az új híd azonban csak 14 évig állt. 1944 októberének utolsó napjaiban a hátráló német csapatok felrobbantották az átkelőhelyet. A híd pusztulása végzetes volt a kisvasúti hálózatra. A megsemmisült átkelőt hiába próbálták meg kompokkal kiváltani, a vasúti forgalom hanyatlásnak indult. 1965-ben a kormányzat elvi engedélyt adott az átkelőhely újbóli felépítésére, erre azonban azóta sem került sor.[3] Az északi parton működő Hegyközi Kisvasút 1980-as bezárása óta az átkelő helyreállítása végképp lekerült a napirendről. 1990 óta a híd újbóli felépítése politikai és területfejlesztési fórumokon többször is felvetődött, ám konkrét lépésekre nem került sor.[1][4]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Kisvasút.hu - A kisvasut.hu fényképei a híd építéséről

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Chikán Gábor; Bacskai János: A Nyírvidéki Kisvasút története, látnivalói és járművei (magyar nyelven). Nagyhalász önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. november 27.)
  2. Nyírvidéki Kisvasút (magyar nyelven). Magyar Államvasutak, 2007. október 17. (Hozzáférés: 2009. január 27.)
  3. Hajós Bence: Van még jövő? Műszaki kórkép a Nyírvidéki Kisvasútról (magyar nyelven) (PDF) pp. 3. Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, 2003. (Hozzáférés: 2008. január 27.)
  4. Meddig tart még az önkormányzatok vesszőfutása? (magyar nyelven). Fidesz MPP Országgyűlési Frakciója, 2004. november 4. (Hozzáférés: 2009. január 27.)