Bátmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátmonostor
Bátmonostor - Kossuth Lajos utca
Bátmonostor - Kossuth Lajos utca
Bátmonostor címere
Bátmonostor címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Béleczki Mihály[1]
Irányítószám 6528
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 1503 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátmonostor (Magyarország)
Bátmonostor
Bátmonostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″
Bátmonostor (Bács-Kiskun megye)
Bátmonostor
Bátmonostor
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bátmonostor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátmonostor témájú médiaállományokat.

Bátmonostor egy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bátmonostor légifotó.jpg

Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A 13. században a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai benczések birtokát.

1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both. 1322-ben Károly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozza a települést, előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, mely birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett. 1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaszerzése (visszaadása) érdekében a kalocsai káptalant bízta meg. 1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török időkig a Becseiek birtokában maradt.
Akkori neve Apáti vagy Nodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt a Duna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet most is Óbátmonostor-nak nevezik.
1345-ben Becsei Imre fiának Becsei Töttös-nek, Pilis vármegye főispánjának, és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápa Avignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkétszent Ágostonrendű remete számára templomot és egyéb szükséges épületet emelhessen. Az Apátság a török korig fennállt.
A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányok Bot-Momostora, Monasterium, Both, Bothmononustra, Bathmonostra, Bochhmonustra alakokban írták.
1364-ben I. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősíti.

Az 1500-as évek közepén tulajdonosai a Kisvárdaiak voltak. 1516-ban Bátmonostor mezővárost Bakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta a királytól adományba, Töttös László magtalan halála után. 1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása miatt perben állnak Töttös unokájával, Kisvárdai László-val.

A török korszakban a település Monostor néven a bajai nahijé-be tartozott. 1557-es összeíráskor mindössze húsz házat írtak itt össze.

1690-ből származó Marsigli térképen csak Monostor áll a Szurdok csatorna keleti partján.
A vidék felszabadulása után a kamara vette birtokába az elpusztult vidéket. 1699-ben Bács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, és csak tizenegy család lakott itt.

A későbbiekben a Czobor család birtoka lett az egész bajai uradalom, és Bátmonostor is. 1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay Lászlónak és Orczy Lőrincznek.

A 18. század végétől, még 1831-ben is Grassalkovich Antal volt a település birtokosa.

A török uralom alatt elpusztult monostorból még 1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szent Bazil-rendű szerb szerzetesek, kalugyerek jöttek, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel fedték le, és itt telepedtek le. 1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásában, mint Szurdok déli szomszédja, Mali (Kis) Monostor néven fordul elő. 1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották, és a még használható anyagot a szomszéd falvak templomaiba építették be.

2001-ben lakosságából 9 fő német, 7 cigány, 1 szerb és 1 horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a település nevei a következők: a hercegszántói horvátok Monoštorlijának, a vaskúti horvátok Monoštornak, a bácsszentgyörgyiek pedig Mali Monoštornak nevezték.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - 1761-ben épült, barokk stílusban.
  • Kápolna - a 12. századi monostor helyére 1992-ben épült.
  • Helytörténeti kiállítás.

Kulturális élet[szerkesztés]

A település híres magyar, és cigány tamburazenekarairól.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

További információk[szerkesztés]