Ugrás a tartalomhoz

Dél-Alföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dél-Alföld
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és vármegyéi
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és vármegyéi

KözpontSzeged
VármegyékBács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád
Népesség
Teljes népesség1 237 101 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18 337,39 km²
Legmagasabb pontÓlom-hegy (174 m)

A Dél-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike az ország délkeleti részében. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

A dél-alföldi régió járásai:

Bács-Kiskun vármegye

Békés vármegye

Csongrád-Csanád vármegye

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Város Lélekszám (2024)
Szeged157 282 fő (2025. jan. 1.)[2] +/-
Kecskemét108 651 fő (2025. jan. 1.)[3] +/-
Békéscsaba53 944 fő (2025. jan. 1.)[4] +/-
Hódmezővásárhely41 669 fő (2025. jan. 1.)[5] +/-
Baja32 401 fő (2025. jan. 1.)[6] +/-
Gyula27 616 fő (2025. jan. 1.)[7] +/-
Kiskunfélegyháza28 382 fő (2025. jan. 1.)[8] +/-
Orosháza24 859 fő (2025. jan. 1.)[9] +/-
Szentes24 482 fő (2025. jan. 1.)[10] +/-
Kiskunhalas25 717 fő (2025. jan. 1.)[11] +/-
Makó21 703 fő (2025. jan. 1.)[12] +/-
Békés17 282 fő (2025. jan. 1.)[13] +/-
  • Lakosság: 1 213 595 (2022)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.
Hajós: Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja
A szegedi dóm

A dél-alföldi régió területe megegyezik a Dél-Alföld turisztikai régióval. A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

Bács-Kiskun vármegye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Lásd még: Bács-Kiskun vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Békés vármegye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát.[14] Békés vérmegye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.

Lásd még: Békés vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Csongrád-Csanád vármegye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrád-Csanád vármegye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

Lásd még: Csongrád vármegye turisztikai látnivalóinak listája

A következő leírás felsorolja a régió 10 legnagyobb munkaadó cégének nevét és székhelyét 2018-ban. (Zárójelben a foglalkoztatottak létszáma):

  1. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. - Kecskemét (4.510 fő) Bács-Kiskun vármegye
  2. Pick Szeged Zrt. - Szeged (2.083 fő) Csongrád vármegye
  3. Hungerit Zrt. - Szentes (1.602 fő) Csongrád vármegye
  4. Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - Kecskemét (1.070 fő) Bács-Kiskun vármegye
  5. ACPS Automotive Kft. - Kecskemét (992 fő) Bács-Kiskun vármegye
  6. Phoenix Mecano Kft. - Kecskemét (980 fő) Bács-Kiskun vármegye
  7. Villeroy & Boch Magyarország Kft. - Hódmezővásárhely (841 fő) Csongrád vármegye
  8. Fornetti Kft. - Kecskemét (750 fő) Bács-Kiskun vármegye
  9. Gallicoop Zrt. - Szarvas (639 fő) Békés vármegye
  10. NKM Áramhálózati Kft. (korábbi EDF Démász Hálózati Kft.) - Szeged (622 fő) Csongrád megye

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf" (PDF).
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  4. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  5. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  6. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  7. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  8. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  9. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  10. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  11. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  12. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  13. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  14. "Archivált másolat". 2019. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 14.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]