Nyárlőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyárlőrinc
Nyárlőrinc címere
Nyárlőrinc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kecskeméti
Jogállás község
Polgármester Pénzváltó István[1]
Irányítószám 6032
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 2336 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 66,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyárlőrinc (Magyarország)
Nyárlőrinc
Nyárlőrinc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 32″, k. h. 19° 52′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 32″, k. h. 19° 52′ 41″
Nyárlőrinc (Bács-Kiskun megye)
Nyárlőrinc
Nyárlőrinc
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Nyárlőrinc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárlőrinc témájú médiaállományokat.

Nyárlőrinc község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában. 1899 és 1913 között Koháryszentlőrinc volt a neve.

Fekvése[szerkesztés]

Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság „fővárosától”, Kecskeméttől 18 km-re délkeletre fekszik Megközelíthető a 44-es számú főközlekedési úton, illetve az azzal csaknem párhuzamosan futó, a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vasúti mellékvonalán.

Története[szerkesztés]

A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg, pusztaként. 1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Mai önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta aktuális elnevezését.

A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Önkormányzati választások; 2014. október 12.; Nyárlőrinc települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]