Ordas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ordas
Ordas címere
Ordas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Szabó Zsolt[1]
Irányítószám 6335
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 423 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 25,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ordas (Magyarország)
Ordas
Ordas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 10″, k. h. 18° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 10″, k. h. 18° 57′ 00″
Ordas (Bács-Kiskun megye)
Ordas
Ordas
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Ordas weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ordas témájú médiaállományokat.

Ordas község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Dunapataj felől közelíthető meg. 2010-től kikötő fogadja a látogatókat a Duna partján.

Története[szerkesztés]

Ordas Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét az oklevelek 1239-ben említették először villa Wrdas néven.

A középkorban a kalocsai érsek birtoka volt. Református anyaegyháza már 1614 előtt fennállt.

1695-ben, a török hódoltság alatt a falu háromnegyed portával adózott. Az 1715 évi összeíráskor 13, 1720-ban 32 adóköteles háztartását vették föl a helységnek. Lakói az összeírás szerint mind magyarok voltak. Ekkor hozzá tartozott Mikla-puszta is.

1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint birtokosa Rudnyánszky József volt.

1848 előtt a Paksy család örököseinek a birtoka volt.

A faluban a 20. század elején feljegyezték az érdekesebb dűlőneveket is. Ezek: Ekecse, Dákos, Koppánhát, Lapis, Zsábás.

Ordashoz tartozott Zádor-puszta is, mely egykor falu volt. Neve 1690-ben még szerepelt, de azután már csak pusztaként volt említve. Itt még az 1800-as évek vége körül több régi sírt is föltártak, melyeknek leletei a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

Ide tartozott még Imsós dunaszigeti erdőség is, mely egykor a Duna kanyarulatánál feküdt, de 1840-ben, a kanyarulat átmetszése következtében, itt egy sziget keletkezett.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

1910-ben 849 lakosa volt. Ebből 833 magyar, 16 német, melyből 142 római katolikus, 686 református, 14 evangélikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A temető mellett áll egy hatalmas tölgyfa. A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc is megpihent alatta. Valaha tölgyerdő része volt. Magassága 20 m, kora a hagyomány szerint 700 év.

1976-ban emlékművet állítottak a fa elé, melyen ez áll: "PRO PATRIA ET LIBERTATE Itt lobogtatta a szabadság véres zászlóit S a néphit szerint e fa alatt pihent meg II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem Ordason táborozott 1704. ápr. 30 - máj. 26. Születésének 300. évfordulójára Ordas Község Tanácsa 1976" A fa szinte eggyé vált a temető fogalmával. Sokszor mondják az öregek: Majd kivisznek már engöm is a tölgyfa alá. A fa védettnek van nyilvánítva. Alsó ágait a század elején kezdték csonkítani, majd a 40-es években újabb csonkítások következtek. Sajnos a 2000-es években a fa száradásnak indult, mely a közeli műútnak és temetkezésnek is köszönhető. Sok ágát már csonkolni kellett, egy vihar alkalmával hatalmas darab szakadt le róla, végül 2013 áprilisában életveszélyesnek minősítették, majd kivágták. Kb. 1-1,5 méteres csonk emlékeztet az ordasiak által nagyrabecsült fára, tovább őrizve a múltat. Molnár Lajos (1907-1977) ordasi költő versben örökítette meg a fa történetét.

  • A református templom - 1785-1786 között épült II. József türelmi rendelete alapján, a gyülekezet erejéből. Belsejében értékes fafaragások láthatók, melyek Szerváciusz Péter munkái. A református egyház legértékesebb úrvacsorai kegytárgyai: madárlábú, madárcsőrű ónkannák és egy fémpohár, melyet Kun Mihály adományozott a gyülekezetnek 1625-ben.

A templomot 1828-ban tatarozták és az északi részén 3 öllel, meghosszabbították a karzatot. 1934-ben Molnár András készítette el a kis karzatot. A következő tatarozás 1970-72-ben volt, ekkor a templom tornyának külső-belső felújítását végezték el. Az utolsó tatarozás 1986-ban volt. Egy-egy emléktábla őrzi az I. és II. világháború ordasi hősi halottainak emlékét. Ugyancsak emléktábla jelzi a templom falán az 1898-as árvizet is, amikor 125 cm magasságig mindent elborított a víz.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]