Rákoskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
Egyéb elnevezés: Keresztúr
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVII.
Alapítás éve 1265 (első említés)
Városhoz csatolás 1950
Irányítószám 1173
Népesség
Teljes népesség 26 843 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól kb. 18 km
Elhelyezkedése
Rákoskeresztúr (Budapest)
Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 15′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 15′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoskeresztúr témájú médiaállományokat.

Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul Kerestúr[2]) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Története[szerkesztés]

Rákoskeresztúr egy régi térképen

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 17251728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá.[3] 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba.[4] A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. 19801989 között 7700 lakótelepi lakás épült a Pesti út és a Kis utca kereszteződésének környékén, valamint a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2010-ben mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán állt BKV buszpályaudvart és környezetét, a helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.

Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget és Régiakadémiatelep), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről pedig Rákoscsaba határolja.

Ismert elnevezésével ellentétben a Rákoskeresztúri Új köztemető (avagy Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem teljes egészében Budapest X. kerületéhez tartozik.

Részei[szerkesztés]

A mai Rákoskeresztúr részei az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli, illetve az Újlak és a Kis utcai lakótelep, melyek a település növekedését, terjeszkedését jelölik. Az önálló Rákoskeresztúrhoz tartozott a mai Régiakadémiatelep, illetve az Akadémiaújtelep és a Madárdomb területe is. Utóbbi kettő már Nagy-Budapest létrejötte után született és nőtte ki magát önálló városrésszé.

Közlekedés[szerkesztés]

Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen

Gépjárművel[szerkesztés]

A Jászberényi út–Pesti út útvonal a kerület(rész) legfontosabb útvonala, ami 31-es főút néven folytatja útját a városhatáron túl. A belváros felől a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán is el lehet elérni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda.

Rákoskeresztúr az M0 körgyűrű 2008-ban átadott keleti szakaszán is megközelíthető, a 49-es kilométernél lévő csomópontnál kihajtva. Ennek átadása nagy mértékben enyhített a szuburbanizáció egyik mellékhatásaként jelentkező szinte folyamatos torlódásokon, igaz ezek csúcsidőben reggel befelé, délután pedig kifelé még mindig gyakran előfordulnak.

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A fényjátékra és különleges alakzatok megformálására is képes vízfüggöny-szökőkút-kapu

Rákoskeresztúrt tömegközlekedéssel csak buszon lehet elérni. A kerületrész központja, a Fő tér (régi becenevén elág, vagy elágazás, a BKV jelzésein Rákoskeresztúr városközpont) több buszjáratnak is végállomása volt. Központja egyben a kerület tömegközlekedési központja is, így már a 2008-as és 2009-es nagy járatátszervezések előtt is rendelkezett közvetlen buszkapcsolattal mind az M2 (Örs vezér tere), mind az M3 metróhoz (Kőbánya-Kispest). Az átszervezésekkel messze Rákosmente nyerte a legtöbbet, a helyi buszkapacitás összességében mintegy 9%-kal nőtt, Rákoskeresztúrral együtt a többi kerületrész buszközlekedése is jelentősen javult. Rákoskeresztúr-Városközpont és az Örs vezér tere között 2010 nyarán megkezdődött egy buszkorridor kiépítése, melyhez 900 milliós uniós támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat.[5]

A 2008-as és 2009-es BKV átszervezés folytán az itteni átszállási kényszer feloldásával a buszpályaudvar szinte teljesen megszűnt, helyén az önkormányzat tervei alapján a kerületrész főtere került kialakításra, neve is Fő tér lett. A buszok ennek a térnek a Pesti úti oldalán gyakorlatilag teljes hosszában, illetve az átellenes oldalon állnak meg egy hosszú megállóban. A kerületen áthaladó, vagy itt közlekedő járatok nagy része megáll a Fő téren (Rákoskeresztúr városközpont) is, szám szerint a 46-os, 97E, 98-as, 146-os, 146A, 161-es, 162-es, 162A, 169E, 198-as, 201E, 202E, 261E és a 262-es jelzésű buszok. Az éjszakai járatok közül a 956-os és a 990-es busz áll meg Rákoskeresztúron, míg a 980-as és a 998-as buszoknak itt van a végállomása a városközpontban, a Fő téren.

Vasút csak a kerületrész két szélén fut Budapest–Hatvan-vasútvonal és Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal), ezeken a Rákoskeresztúrhoz legközelebbi megálló Rákosligeten van (Rákosliget megállóhely) a Budapest–Hatvan-vasútvonalon. Szintén ezen a vonalon üzemelt egy Rákoskeresztúr nevű megálló is a központtól távol, a vasútvonal és a Cinkotai út kereszteződésénél, de azt az 1990-es évek elején megszüntették, így azóta nem állnak ott meg vonatok.

Már az M2 metró építésekor felvetették, hogy a metró elmehetne egészen Rákoskeresztúr városközpontig, de a tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi. Az ötlet ennek ellenére mind a mai napig rendszeresen előkerül a fővárosi tömegközlekedés közép- illetve hosszútávú fejlesztési koncepcióiban, akárcsak a gödöllői HÉV vonalából egy esetleges szárnyvonal kiépítése is.

Látnivalók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 570, 894. ISBN 9789634465935
  3. Magyar Nagylexikon. XV. kötet, Pon–Sek. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002. p. 298. ISBN 9639257141
  4. Nemzetiségi arányok az anyanyelv szerint 1890-ben: 67,7% szlovák, 20,2% magyar, 11,7% német; 1910-ben: 66,0% magyar, 26,0% szlovák, 6,9% német. A 2011 évi népszámlálás során a XVII. kerületben nem magyar nemzetiséghez tartozást vallók száma: 1145 német, 403 cigány, 361 román, 276 kínai, 209 orosz, 138 szlovák, 134 lengyel, 704 egyéb. – Vö. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos M. Kir. Statisztikai Hivatal, 1892., 410. old. – A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912, 192–193. old. – A 2011. évi népszámlálás részletes területei adatai, Budapest, 3.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, XVII. ker.
  5. 900 milliót kapott a keresztúri buszfolyosó, Hírhozó, XVII. évf. 20. szám, 2007. december 6.
  6. MTI: Megrongálták a rákoskeresztúri Trianon-emlékművet. hvg.hu, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 9636571767