Pesthidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pesthidegkút
A település német telepesek általi 1711-es újraalapításának 300 éves évfordulójára emelt emlékkő
A település német telepesek általi 1711-es újraalapításának 300 éves évfordulójára emelt emlékkő
Közigazgatás
Település Budapest II. kerülete
Kerület Budapest II. kerülete
Városrészek Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Ófalu, Remetekertváros és Széphalom
Alapítás éve 1255 (első említés)
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja nagyközség
Irányítószám 102X
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 9087 fő (1949)[1] +/-
Elhelyezkedése
Pesthidegkút (Budapest)
Pesthidegkút
Pesthidegkút
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 18° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 18° 57′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesthidegkút témájú médiaállományokat.

Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-jén Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma Budapest 10 városrésze osztozik egykori területén, amik összefoglaló, nem hivatalos neve továbbra is Pesthidegkút.

Története[szerkesztés]

Neve korábban Hidegkút volt, a Budapest közelségére és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozásra utaló előtagot a 20. század elején, a helynevek hivatalos megállapításakor kapta.

Nevét 1255-ben IV. Béla király oklevele említette először Hidegkút néven, amikor Solymárral együtt a margitszigeti apácáknak adta a Mecse nevű birtokért cserébe.

Az 158081-ben a török kincstári adólajstromok szerint a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor már puszta birtokként szerepelt az adólajstromokban.

1690-ben az elpusztult helyek között írták össze.

1711-ben alapították újra. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vették fel, lakosai ekkor mind németek voltak.

1770-ben a báró Péterffy és a Nádasdi Tersztyánszky, 1848 előtt a Steinbach, a Szunyogh és a Jankovich családok birtoka, de 1860-ig a Tahy család is birtokos volt itt, majd a 20. század elejétől a Steinbach, a Szunyogh és a Vári Szabó családoknak voltak itt a nagyobb birtokosok.

A Klebelsberg Kultúrkúria (művelődési ház)

A római katolikus plébániáját 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébánia-templom is. A határrendezés 1867-ben és a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt.

A településhez a 20. század elején három mészégető-kemence is tartozott. A határban pedig egy 17. századbeli templom romjai ekkor még láthatóak voltak.

Hidegkúthoz tartozott Mária-Remete, látogatott búcsújáróhely, amely a hegyek között, regényes vidéken fekszik, van itt szentkút és díszes templom is, mely 1899-ben épült.

Ide tartoztak: Malomcsárda, Lusztcsárda, Parschkőbánya, Szunyoghkőbánya, Steinbachkőbánya és Újtelep is.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Pomázi járásához tartozott.

1910-ben 2130 lakosából 440 magyar, 1643 német, 27 szlovák volt. Ebből 2063 római katolikus, 43 református volt.

Pesthidegkút 1950 óta Budapest II. kerületének része. A 20. század második felében alkalmanként II/A kerületként hivatkoztak rá informálisan, de néha hivatalosan is, megkülönböztetve ezzel a kerületnek a kibővítés előtt is Budapesthez illetve Budához tartozó részeitől.

2008-ban újjáalakult a település önkéntes tűzoltó egyesülete Készenléti Szolgálatok Pesthidegkúti Egyesülete néven.

Részei[szerkesztés]

Az egykori község területén ma Budapest tíz városrésze található: Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros és Széphalom. Az ősi településmag az Ófalu területén található, Gercse szintén középkori eredetű település volt, mely azonban elpusztult és pusztaként lett Hidegkút része. Kővár területe döntő részt erdő, a többi városrész pedig a 20. század során épült be, jellegzetes elővárosi településsé téve Pesthidegkutat.

Látnivalók[szerkesztés]

Egyházi emlékek[szerkesztés]

  • Ófalui templom: középkori alapokra épült, az 1730-as évek-ben, átadása 1736-ban történt, ugyanakkor lett független a község egyházjogilag Solymártól; egyes leletek arra utalnak, hogy a területen már a római korban is volt élet. A templom külső kialakítása inkább a román stílust idézi, belső jellege barokk, főoltárát és szószékét 1760-ban állították.
  • Kegyoszlop az ófalui templom előtt: 1749-ben állították, a helyi hagyomány szerint az első mariazelli zarándoklatok egyikének emlékére.
  • Máriaremetei bazilika: egy csodatévő szentkép tiszteletére emelt kápolna helyén létesült, 189899-ben, Hauszmann Alajos tervei alapján. A templomkertben Krasznai Lajos szobrászművész szobrait helyezték el.

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Klebelsberg-kastély: egyes feljegyzések szerint már a török hódoltság idején itt állt Hidegkút gazdasági központja, a földbirtokos udvarháza. Klebelsberg Kunó az 1920-as években vásárolta meg a telket, kastéllyá varázsolva a régi épületegyüttest. A második világháború után az épületegyüttes állaga nagyon leromlott.
  • Forgách-kúria (Váry köz): valószínűleg az 1830-as években épült, kiemelkedően szép, klasszicista stílusú épületként. Számos alkalommal cserélt gazdát, állapota 1945 óta romlik.
  • Váry–Szabó kúria (Váry köz 1.): valószínűleg 1830-ban épült, klasszicista stílusú, középrizalitos, többlépcsős feljáróval ellátott épület; eredetileg vadasi és jeszenicei Jankovich Miklós birtoka volt, aki az alapításkor rendkívül nagy mennyiségű értékes adománnyal segítette a Magyar Nemzeti Múzeum indulását. Évtizedek óta műemléki védettség alatt áll, de ez nemigen látszik meg rajta.
  • Steinbach-villa (Nóra u.): a házat a 19. és 20. század fordulóján építtette a hidegkúti Steinbach család, az akkori építési színvonalhoz mérten rendkívül korszerű műszaki megoldásokkal (légfűtés, vízvezeték, fürdőszoba, telefon). A Steinbach család után a Lázár-család vette birtokba az épületet; az államosítás után 5 lakást alakítottak ki az épületben.

Ismert emberek, akik itt éltek vagy élnek[szerkesztés]

  • Csák Ibolya – a hidegkúti sportolók legkiemelkedőbb alakja volt, itteni versenyzőként lett az első magyar olimpiai bajnoknő.
  • Rotter Lajos – az 1936-os berlini repülőverseny győztese, aki saját tervezésű vitorlázó repülőgépével világrekordot is felállított.
  • Klebelsberg Kuno – a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1920-as évek elejétől volt rezidenciája Pesthidegkúton.

Források[szerkesztés]