Bócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bócsa
Bócsa, 6235 Hungary - panoramio.jpg
Bócsa címere
Bócsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Szőke-Tóth Mihály (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 6235
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1823 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 18,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 97,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bócsa (Magyarország)
Bócsa
Bócsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 50″, k. h. 19° 28′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 50″, k. h. 19° 28′ 52″
Bócsa (Bács-Kiskun megye)
Bócsa
Bócsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bócsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bócsa témájú médiaállományokat.

Bócsa község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna-Tisza közének középső, magasabb területén, Bács-Kiskun megye közepén található. A települést az 54-es főút szeli ketté. A község 9703 ha területen fekszik, melyből a belterület 160 ha. Kecskeméttől dél-délnyugatra kb. 40 kilométerre, Soltvadkerttől északkeletre 8 kilométerre fekszik.

Története[szerkesztés]

Az első levéltárakban megtalálható említések 1436-ból származnak, mely oklevél Boycha-szállásként említi, nevét egy Boycha nevű úrról kapta. A puszta betelepítésére 1475. június 23-án Mátyás király adott ki oklevelet. Vélhetően ez lehet a község lakott területté válásának első dátuma. A törökök az 1500-as évek derekán vették birtokukba, s pusztították el a szétszórt településeket. Bócsa is erre a sorsra jutott, a vidék lakatlanná vált.

A településről 1643-tól találkozunk újra levéltári adatokkal.

A község mai arculatának kialakulása az 1800-as évek elején kezdődött. 1872-ben Tázlár, Harka, Kötöny, Nagybócsa-puszták községgé alakultak, majd 1906-ban Bócsa Kisbócsával együtt kivált Tázlárból. 1906. december 11-én a belügyminiszter aláírta a település önállóvá válásának rendeletét.

Az egyház- és oktatásszervezés egy időben kezdődött, e folyamat kezdete az 1800-as évek végére tehető. Elsősorban a katolikus egyház szervezte az oktatást. 1890-ben tanya alakult át iskolává, római katolikus templommá, majd itt működött az első posta is. 1905-ben Fischer-Bócsán, 1910-ben Zöldhalomban épült iskola, benne oltár. A katolikus iskolákba református és evangélikus diákok is járhattak. Az első önálló lelkész 1922-től Dudás István, aki Fischer-Bócsa mellett felépült parókián lakott. A húszas évektől országosan beinduló iskolaépítés kapcsán Bócsán is kezdett növekedni az iskolák száma. 1924-től 32-ig 4 iskola is épült a településen. Ebben az időszakban épültek fel a község templomai is, 1940-ben Kisbócsán, 1948-ban Fischer-Bócsán és 1952-ben Nagybócsán.

Az 1940-es évek elején árvíz pusztította végig a vidéket, nagyon sok tanya összedőlt. Az állam ún. ONCSA-program keretében Nagybócsa peremén 40 házból, egy utcából álló falut épített fel. Ez képezi a mai község magját. Az eddig központ nélküli tanyás településen megkezdődött a faluképződés.

1948-ban az ún. Font-major területén alakult ki a Termelő Szövetkezet. 1954-ben felépült az ONCSA-falu melletti iskola két tanteremmel, mely fokozatosan bővült, a tantermek számának növekedésével együtt felépült a tornaterem, valamint kialakításra került a hétközi otthon. A 80-as évek körzetesítési divatja megszüntette a tanyasi iskolákat, a központtól távol lakó diákok a hétközi otthonban kaptak elhelyezést. 1960-tól a község mezőgazdasággal foglalkozó lakosságát szakszövetkezetekbe kényszerítették. Mindenki gazdálkodhatott a saját területén, de hozzá kellett járulni a szövetkezet fenntartásához.

A Weinhaus Kft. központjának bejárata

Az 1990-es évek elején a közös gazdaságok felbomlottak, ez átmeneti munkanélküliséget okozott. Hamarosan azonban a TSZ melléküzemágakból újabb üzemek alakultak, a szorgalmas parasztemberek szőlőültetvényeket telepítettek, megkezdődött a nagyüzemi szintű állattartás, így a munkanélküliség szinte teljes mértékig megszűnt.

Az elmúlt évtized alatt az önkormányzat élve a különböző pályázati lehetőségekkel megteremtette a település alapvető infrastruktúráját: közvilágítás, szilárd burkolatú úthálózat, vezetékes gázhálózat és a 2006-os esztendőben megkezdődött a kábeltévé hálózat kiépítése. A vezetékes ivóvíz-hálózat szintén kiépített a település belterületén, a térségben elsők között került a vízműnél uniós elvárásoknak megfelelő vas- és arzénmentesítő berendezés beépítésre. A hátralévő és megoldandó infrastrukturális hiányosság a település szennyvízhálózatának kiépítése.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Olvasós Boldogasszony tiszteletére 1907-ben felszentelt templom.
  • Szent Imre tiszteletére 1920-ban felszentelt templom.
  • A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy apjának családja innen származik.

Itt születtek[szerkesztés]

  • Bogár Imre (Bócsa, 1842 - Pest, 1862) az ország talán leghíresebb lovas betyárja volt, minden vidéken ismerték a nevét.
  • Zákány Antal (Bócsa, 1918. szeptember 8. – Szabadka, 1987. febr. 28.): jugoszláviai magyar költő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

http://www.bocsa.hu/