Ugrás a tartalomhoz

Torockó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Torockó (Rimetea)
A Székelykő Torockó házaival
A Székelykő Torockó házaival
Torockó címere
Torockó címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségTorockó
Rangközségközpont
Irányítószám517610
Körzethívószám+40 x58[1]
SIRUTA-kód6609
Népesség
Népesség530 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság450 (2011)[2]
Népsűrűség9,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület57,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 23° 34′ 03″46.454254°N 23.567496°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 23° 34′ 03″46.454254°N 23.567496°E
Torockó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Torockó témájú médiaállományokat.

Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja, hungarikum.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

Neve

[szerkesztés]

A Toroszkó vagy Toroczko név töve a ’vaskő, vassalak’ jelentésű troszk szóra vezethető vissza. Ez bővült a szláv -ov képzővel, amelynek jelentése ’valamiből való”. A t és r hang közé a magyar egy ejtéskönnyítő o hangot toldott be, s az így kialakult Toroszkov szózáró mássalhangzójának lekopása után lett a név Toroszkó.[3] A helybéliek a ’vassalak’ jelentésű tarack szóból eredeztetik településük nevét.

Története

[szerkesztés]

Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 méteres nyugati, Várkő nevű csúcsán állott. Helyén egykor római castrum állt. A középkori várat az Ákos nembeli Toroczkai család építtette, de 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257-ben a várat nekik adta, és 1271-ig birtokolták. Az 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen. A várnak ma csak csekély alapfalai láthatók.

A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek Torockóba. III. Endre 1291. évi oklevele tanúsítja, hogy Torockó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide. 1514-ben a parasztsereg elfoglalta a falut. A Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én pedig Tige labanc csapatai rabolták ki a települést. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.

1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.

1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Torockói népviselet
  • Torockó épített öröksége hungarikum, az épített környezet kategória jelenleg egyedüli díjazottja
  • Torockó hagyományai
  • 18. századi unitárius erődített templom
  • 1668-ban épült parasztház
  • Jellegzetes házai és népviselete (torockói női népviselet)
  • Torockói hímzés
  • Népi iparművészeti múzeum
  • Székelykő, a település mellett magasodó 1129 méter magas hegy
  • A vajor,[5] eredetileg fából, ma betonból épült medencécske a Templom téren, amely a Tilalmasról lefolyó patak vizét felfogva képez hangulatos vízfelületet. A helyi asszonyok szőnyegek, nagyobb kelmék mosására is használják.
  • Ida néni magánmúzeuma
  • Főtér – fehér házak – sejtelmes sikátorok, romantikus utcák – vajor

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Torockó az irodalomban

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. ↑ http://www.torocko.eu/tortenelem.html
  4. ↑ Europa Nostra-díj. [2006. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. április 6.)
  5. ↑ Malonyai Dezső: A magyar nép művészete, II. kötet – A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete
  6. ↑ Vira kiskőrösi folyóirat: Bócsaiak Torockón, torockóiak Bócsán. vira.hu (2018. január 17.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  7. ↑ Budapest V. kerülete: Testvérvárosok. belvaros-lipotvaros.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)[]
  8. ↑ Délmagyar hírportál: Testvértelepülésünk Romániában: Torockó. tapiogyorgye.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  9. ↑ Délmagyar hírportál: Megéri testvért választani a településeknek. delmagyar.hu (2012. január 10.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  10. ↑ Népújság napilap: Testvértelepülés lett Hollókő Torockóval. e-nepujsag.ro (2012. szeptember 3.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  11. ↑ Csömör község honlapja: Testvértelepülések. csomor.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Torockó&oldid=28643895”