Ugrás a tartalomhoz

Torockó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Torockó (Rimetea)
A Székelykő Torockó házaival
A Székelykő Torockó házaival
Torockó címere
Torockó címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségTorockó
Rangközségközpont
Irányítószám517610
Körzethívószám+40 x58[1]
SIRUTA-kód6609
Népesség
Népesség530 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság450 (2011)[2]
Népsűrűség9,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület57,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 23° 34′ 03″46.454254°N 23.567496°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 23° 34′ 03″46.454254°N 23.567496°E
Torockó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Torockó témájú médiaállományokat.

Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja, hungarikum.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

Neve

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toroszkó vagy Toroczko név töve a ’vaskő, vassalak’ jelentésű troszk szóra vezethető vissza. Ez bővült a szláv -ov képzővel, amelynek jelentése ’valamiből való”. A t és r hang közé a magyar egy ejtéskönnyítő o hangot toldott be, s az így kialakult Toroszkov szózáró mássalhangzójának lekopása után lett a név Toroszkó.[3] A helybéliek a ’vassalak’ jelentésű tarack szóból eredeztetik településük nevét.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 méteres nyugati, Várkő nevű csúcsán állott. Helyén egykor római castrum állt. A középkori várat az Ákos nembeli Toroczkai család építtette, de 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257-ben a várat nekik adta, és 1271-ig birtokolták. Az 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen. A várnak ma csak csekély alapfalai láthatók.

A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek Torockóba. III. Endre 1291. évi oklevele tanúsítja, hogy Torockó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide. 1514-ben a parasztsereg elfoglalta a falut. A Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én pedig Tige labanc csapatai rabolták ki a települést. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.

1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.

1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Torockói népviselet
  • Torockó épített öröksége hungarikum, az épített környezet kategória jelenleg egyedüli díjazottja
  • Torockó hagyományai
  • 18. századi unitárius erődített templom
  • 1668-ban épült parasztház
  • Jellegzetes házai és népviselete (torockói női népviselet)
  • Torockói hímzés
  • Népi iparművészeti múzeum
  • Székelykő, a település mellett magasodó 1129 méter magas hegy
  • A vajor,[5] eredetileg fából, ma betonból épült medencécske a Templom téren, amely a Tilalmasról lefolyó patak vizét felfogva képez hangulatos vízfelületet. A helyi asszonyok szőnyegek, nagyobb kelmék mosására is használják.
  • Ida néni magánmúzeuma
  • Főtér – fehér házak – sejtelmes sikátorok, romantikus utcák – vajor
  • Duna Ház, 1800-as évek végén épült Czupor Ferenc egykori bányatulajdonos háza, amelyet 2012-ben a Duna Televízió megvásárolt és felújíttatott. Ma részben kulturális központként üzemel.[6][7]

Testvértelepülései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torockó az irodalomban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. ↑ http://www.torocko.eu/tortenelem.html
  4. ↑ "Europa Nostra-díj". 2006. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. április 6.
  5. ↑ Malonyai Dezső: A magyar nép művészete, II. kötet – A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete
  6. ↑ maszol.ro (2025. június 2.). "11. Duna Napok Torockón: újból a meseszép településre irányult az összmagyarság figyelme". Maszol. Hozzáférés: 2026. augusztus 3.. Nyitóbeszédében Altorjai Anita felidézte: a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 2012-ben vásárolta meg Torockón egy egykori bányatulajdonos, Czupor Ferenc nagyon rossz állapotban levő házát, amelyet felújított, hogy színes kulturális programok otthonává tegye, mára pedig az épület az itteni szórványmagyarság szellemi központja lett.
  7. ↑ "Rólunk". duna-haz.com. Hozzáférés: 2026. augusztus 3.
  8. ↑ Vira kiskőrösi folyóirat: Bócsaiak Torockón, torockóiak Bócsán. vira.hu (2018. január 17.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  9. ↑ Budapest V. kerülete: Testvérvárosok. belvaros-lipotvaros.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)[]
  10. ↑ Délmagyar hírportál: Testvértelepülésünk Romániában: Torockó. tapiogyorgye.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  11. ↑ Délmagyar hírportál: Megéri testvért választani a településeknek. delmagyar.hu (2012. január 10.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  12. ↑ Népújság napilap: Testvértelepülés lett Hollókő Torockóval. e-nepujsag.ro (2012. szeptember 3.) (Hozzáférés: 2025. december 26.)
  13. ↑ Csömör község honlapja: Testvértelepülések. csomor.hu (Hozzáférés: 2025. december 26.)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Torockó&oldid=29255580”