Torockó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Torockó (Rimetea)
A Székelykő Torockó házaival
A Székelykő Torockó házaival
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang községközpont
Irányítószám 517610
Körzethívószám +40 x58[1]
SIRUTA-kód 6609
Népesség
Népesség584 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság450 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület57,37 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Torockó (Románia)
Torockó
Torockó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′, k. h. 23° 34′Koordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 23° 34′
Torockó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Torockó témájú médiaállományokat.

Torockó (románul Rimetea, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

Fekvése[szerkesztés]

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

Neve[szerkesztés]

A Toroszkó vagy Toroczko név töve a ’vaskő, vassalak’ jelentésű troszk szóra vezethető vissza. Ez bővült a szláv -ov képzővel, amelynek jelentése ’valamiből való”. A t és r hang közé a magyar egy ejtéskönnyítő o hangot toldott be, s az így kialakult Toroszkov szózáró mássalhangzójának lekopása után lett a név Toroszkó.[4] A helybéliek a ’vassalak’ jelentésű tarack szóból eredeztetik településük nevét.

Története[szerkesztés]

Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 méteres nyugati, Várkő nevű csúcsán állott. Helyén egykor római castrum állt. A középkori várat az Ákos nembeli Toroczkai család építtette, de 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257-ben a várat nekik adta, és 1271-ig birtokolták. Az 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen. A várnak ma csak csekély alapfalai láthatók.

A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek Torockóba. III. Endre 1291. évi oklevele tanúsítja, hogy Torockó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide. 1514-ben a parasztsereg elfoglalta a falut. A Rákóczi-szabadságharc időszakában, 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én pedig Tige(wd) labanc csapatai rabolták ki a települést. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.

1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.

1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Torockói népviselet
  • 18. századi unitárius erődített templom
  • Jellegzetes házai és népviselete
  • Népi iparművészeti múzeum
  • Székelykő, a település mellett magasodó hegy
  • A vajor[6], eredetileg fából, ma betonból épült medencécske a Templom téren, amely a Tilalmasról lefolyó patak vizét felfogva képez hangulatos vízfelületet. A helyi asszonyok szőnyegek, nagyobb kelmék mosására is használják.
  • Ida néni magánmúzeuma
  • Főtér – fehér házak – sejtelmes sikátorok, romantikus utcák – vajor

Torockó az irodalomban[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]