Szentmihály (Kolozs megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmihály (Mihai Viteazu)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Szentmihály
Rang községközpont
Beosztott falvak Mészkő, Sinfalva
Polgármester Zeng János (RMDSZ)
Irányítószám 407405
SIRUTA-kód 55286
Népesség
Népesség 4129 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1097
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 330 m
Terület 47,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentmihály (Románia)
Szentmihály
Szentmihály
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″

Szentmihály (románul Mihai Viteazu, korábban Sânmihaiu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A települést 1922 és 1930 között egyesítették (pontos dátum jelenleg nem ismert) Alsó- és Felsőszentmihályfalva településekből. Ismert még Alsófelsőszentmihály és Tordaszentmihály néven is.

Fekvése[szerkesztés]

Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés]

Templomának védőszentjéről kapta a nevét, román neve onnan származik hogy 1601-ben határában ölték meg Basta katonái Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet.

Története[szerkesztés]

Határában ma is láthatók az egykori római út maradványai. 1176-ban St. Michel, majd 1197-ben Zent Mihekfalva néven említették először. A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd V. István székelyeket telepített ide és Torda-Aranyos vármegyéből kiszakította Aranyosszéket. 1601-ben itt ölték meg Basta katonái a román fejedelemségeket Erdéllyel egyesíteni akaró Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet. Megöletésének és sírjának helyén emlékmű áll. 1703-ban Rabutin labancai gyújtották fel a falut.

1910-ben Alsószentmihálynak 1119, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel, Felsőszentmihálynak 798, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1930-ban 1466 magyar és 836 román lakta. A közigazgatásilag hozzátartozó Mészkővel és Sinfalvával együtt 1992-ben 3734 román és 1825 magyar (32%) lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az alsószentmihályfalvi református templom 14. századi gótikus eredetű, mai helyére 1667 és 1685 között költöztették.
  • A falunak unitárius temploma és 1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]