Ugrás a tartalomhoz

Szentmihály (Kolozs megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmihály (Mihai Viteazu)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzentmihály
Rangközségközpont
Irányítószám407405
SIRUTA-kód55286
Népesség
Népesség4344 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság946 (2011)[1]
Népsűrűség91,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület47,53 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″46.541389°N 23.747222°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″46.541389°N 23.747222°E
SablonWikidataSegítség

Szentmihály (románul Mihai Viteazu, korábban Sânmihaiu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A települést 1922 és 1930 között egyesítették (pontos dátum jelenleg nem ismert) Alsó- és Felsőszentmihályfalva településekből. Ismert még Alsófelsőszentmihály és Tordaszentmihály néven is.

Fekvése

[szerkesztés]

Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Templomának védőszentjéről kapta a nevét, román neve onnan származik hogy 1601-ben határában ölték meg Basta katonái Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet.

Története

[szerkesztés]

Határában ma is láthatók az egykori római út maradványai. 1176-ban St. Michel, majd 1197-ben Zent Mihekfalva néven említették először. A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd V. István székelyeket telepített ide és Torda-Aranyos vármegyéből kiszakította Aranyosszéket. 1601-ben itt ölték meg Basta katonái a román fejedelemségeket Erdéllyel egyesíteni akaró Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet. Megöletésének és sírjának helyén emlékmű áll. 1703-ban Rabutin labancai gyújtották fel a falut.

1910-ben Alsószentmihálynak 1119, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel, Felsőszentmihálynak 798, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1930-ban 1466 magyar és 836 román lakta. A közigazgatásilag hozzátartozó Mészkővel és Sinfalvával együtt 1992-ben 3734 román és 1825 magyar (32%) lakosa volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Az alsószentmihályfalvi református templom 14. századi gótikus eredetű, mai helyére 1667 és 1685 között költöztették.
  • A falunak unitárius temploma és 1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]