Szelecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelecske (Sălișca)
RO CJ Salisca Deal 11.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Kackó
Rang falu
Községközpont Kackó (Câțcău)
Irányítószám 407182
SIRUTA-kód 57341
Népesség
Népesség 543 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szelecske (Románia)
Szelecske
Szelecske
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 03″, k. h. 23° 49′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 03″, k. h. 23° 49′ 25″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelecske témájú médiaállományokat.

Szelecske románul: Sălișca, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől északnyugatra, a Szamos jobb parti úttól északra, a rajta keresztül folyó Szelecskepataka két partján fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A román "seliska és seliscsa" változata, melynek jelentése magyarul szállás, falu.

Története[szerkesztés]

Szelecske nevét 1405-ben említette először oklevél v. olachalis Zelechke néven. Későbbi névválozatai: 1467-ben Zerechke, 1553-ban Zelecske, 1576-ban Zelechey, 1593-ban Zeletska, 1615-ben Szeliczke, 1642-ben Zelechyke (Kádár VI. 97), 1733-ban Szeletske, 1750-ben Szeleska, 1808-ban Szelecske, Szelicska, 1913-ban Szelecske.

Szelecske kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt, és azután is, hogy 1405-ben Zsigmond király új adomány cimén a losonczi Bánffyaknak adományozta. 1467-ben Bánffy István, fia László és Bánffy Dezső fiai László és Zsigmond a király ellen fellázadtak, hűtlenségük miatt Mátyás király birtokaiktól megfosztotta őket és Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta. 1553-ban Csicsóvár tartozéka, vajdája Petrikán János, de volt kenéze is. 1576-ban tanúk vallomása szerint e falu a dési sókamarához tartozott Kristóf deák idejében, a szolgálatot itt rótta le. 1607-ben a Sárközyeké, 1658-ban a Szalárdy és Sárközy családoké, 1744-ben birtokosai szelecskei Vasas József, Csikos Pál, Salánki Gábor, néhai Salánki József özvegye Makrai Zsuzsánna és gyermekeik: Salánki Gábor, József és Sára mind a Sárközy család női ágán lévők.

1848 november havában az itteni Urban által fellázított románok a Katona Miklós táborából Désről kivert és elmaradozott honvédeket több szomszédos községbeliekkel együtt kegyetlenül legyilkolták, ezen kivül raboltak Bem bejöveteléig; számos barmot s rablott javakat találtak meg náluk 1849-ben. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. 1910-ben 612 lakosából 133 magyar, 20 német, 453 románromán volt. Ebből 403 görög katolikus, 109 református, 63 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelecske témájú médiaállományokat.
  • Református temploma
  • Görögkeleti ortodox temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Szelecske egy régi térképen