Szamosjenő
| Szamosjenő (Fundătura) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Nagyiklód |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyiklód (Iclod) |
| Irányítószám | 407336 |
| SIRUTA-kód | 58160 |
| Népesség | |
| Népesség | 705 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 12 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 282 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szamosjenő
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 57′ 41″, k. h. 23° 36′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 41″, k. h. 23° 36′ 47″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamosjenő (máskképp Kisjenő, románul Fundătura) település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 32 km-re keletre, Szamosújvártól 14 km-re délre, Kendilóna, Lózsárd és Nagyiklód közt fekszik.
Története[szerkesztés]
1269-ben egy V. István által kiadott oklevélben említik először, Geneu néven. Ebben az oklevélben megemlíti, hogy a településnek egy Szent Becket Tamás tiszteletére szentelt temploma van.
A reformációt követően a lakosság az unitárius hitre tért, de a 17. század elején áttérnek a református vallásra. A települést 1658-ban a tatárok égetik fel, a pusztítást a település csak nehezen heveri ki, még 1700-ban is csak 11 lakosa van. A 18. században románok költöznek a faluba, a kevés magyar lakosság asszimilálódik közéjük. A templom is elpusztult, de 1860-ban Kádár Mihálynak a lakosok még meg tudták mutatni az alapköveit, valamint néhány régi magyar sírkereszt is látható volt.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 879 lakosából 833 román, 43 magyar és 3 német volt.
2002-ben 715 lakosa volt, ebből 690 román, 19 magyar és 6 cigány.
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}