Kékesvásárhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kékesvásárhely (Târgușor)
RO CJ Targusor (2).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Szépkenyerűszentmárton
Rang falu
Községközpont Szépkenyerűszentmárton (Sânmartin)
Irányítószám 407528
SIRUTA-kód 59577
Népesség
Népesség 98 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 304 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kékesvásárhely (Románia)
Kékesvásárhely
Kékesvásárhely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 48″, k. h. 24° 02′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 48″, k. h. 24° 02′ 46″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesvásárhely témájú médiaállományokat.

Kékesvásárhely románul: Târgușor, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szamosújvártól délkeletre, a Devecseri-patak jobb partján, Ördöngösfüzes, Szépkenyerűszentmárton és Nagydevecser közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kékesvásárhely nevét 13261342 között említette először oklevél t. Vasarhel néven.

Későbbi névváltozatai: 1367-ben Wasarhel, 1457-ben Vasarhely, 1733-ban Oláh-Vásárhely, 1808-ban Vásárhely (Oláh-), 1913-ban Kékesvásárhely. 1336-ban Szilvás és Szentiván határosaként volt említve és ekkor Bálványosvárához tartozott. Az 1367-es oklevelek szerint románok által lakott falu volt, akik a bálványosi királyi várhoz tartoztak, és még 1456-ban is Bálványos tartozékaiul volt megnevezve és a Bánffyak birtoka volt, de tőlük Mátyás király elvette, és a váradi püspöknek adományozta. 1553-ban Szamosújvárhoz tartozott, de 1581-ben Báthory Kristóf az eddig Szamosújvárhoz tartozó birtokot Kérei Albertnek Báthory István lengyel király századosának adományozta „a muszkák ellen való harcban” kifejtett érdemeiért. 1587-ben Kérei Albert, 1591-ben Kérői Lénárt, máskép Nagy Albert, 1625-ben pedig Gazdag Ferenc birtoka lett, és a későbbiekben is nagyrészt e család leszármazottai voltak a főbb birtokosai. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott. 1910-ben 252 lakosából 57 magyar, 195 román volt. Ebből 193 görög katolikus, 55 református volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesvásárhely témájú médiaállományokat.
Kékesvásárhely egy régi, az 1700-as évekből való térképen