Mezőőr (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőőr (Iuriu de Câmpie)
Iuriu de Campie,DSCF5204.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Kolozs
Rang falu
Községközpont Kolozs
Irányítószám 407246
SIRUTA-kód 57412
Népesség
Népesség 289 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság ?
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 409 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőőr (Románia)
Mezőőr
Mezőőr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 59″

Mezőőr (románul Iuriu de Câmpie) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól délkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg azt jelöli, hogy katonai jellegű település volt, feltételezhetően a honfoglalás korában.[2]

Karácsonyi János így ír Mezőőrről „A honfoglalás és Erdély” című dolgozatában ami a Katholikus Szemle 1896/III. füzetében jelent meg: „Először a meszesi kapun át haladva, a mai Szolnokdoboka és Kolozs megyék területét egész a Szamos és Maros folyók vízválasztójáig foglalták el s hogy azt biztosítsák, Gyalútól délre kezdődő s Kolozsvár alatt elvonuló, onnan keleti irányban Magyarfrátáig, innen pedig északkeleti, majd egész északi irányban Bethlenig haladó gyepűvel vették körül; azon tul a Naszód vidéki erdők elégséges védelmet ígértek". Ezt a Kolos, Mezőőr, Őrmező helynevekkel igazolja.[3]

Története[szerkesztés]

Mezőőr, Őr az egykori határvármegye, határispánság területéhez tartozott, a megye területén található határőrtelepek egyike volt, ahol az ispán a hátország védelmének érdekében mélységében tagolva állított akadályokat, útelzáró pontokat, kapukat valamint őrtelepeket az ellenséges betörés akadályozására. A Szamos-völgy keleti vízválasztóját metsző három főút egykori őrzésére is hasonló akadályokat állítottak, ezek közé tartozott a tordai főúton fekvő Őr (Mezőőr) település is.

Nevét 1320-ban említette először oklevél Eur, in C-u de Cluus alakban (Dl. 1991).

Őr 1320 előtt a Borsa nemzetséghez tartozó Iklódi Chunka (dictus) László és fiai: Beke és Domokos birtoka volt, akiktől Károly Róbert király elkobozta és 1320-ban Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta.

Később, 1392-1393-ban Eur filiorum Beke de Ikloud néven említették, 1448-ban pedig kenezius in Ewr commorans alakban volt említve.

1519-ben p. Ewr birtokosai az Iklódi ~ Iklódi Bekefi, Dési, Szopori Tót, Szentgyörgyi, Valkai, Tamásfalvi, Kémeri családok voltak.

Lakosság[szerkesztés]

Népszámlálások adatai:

Népszámlálás[4][5] Etnikai összetétel
Év Lakosság Románok Magyarok Németek Zsidók Cigányok Egyéb
1850 643 615 18 10 10
1880 716 591 75 1 24+25
1890 858 742 74 2 40
1900 946 834 62 7 43
1910 1078 945 83 50 50
1920 1154 1115 39
1930 1417 1351 36 30 30
1941 1700 1617 30 53
1956 1152
1966 1005 992 1 12 12
1977 777 777
1992 421 420 1
2002  ?

Érdekességek[szerkesztés]

A falu határában a második világháborúban elesett honvédek sírhantjai találhatóak.[6]

A faluban már csak két régi magyar sírkő található a régi katolikus (később görög katolikus, ma ortodox) templom mellett.

Az elülső sírkő olvasata:

BITLANI SÁNDORNÉ
....
HAMVAI ITT NYOGODNAK
SZÜLETETT 1775
NOVENBER 26.
MÉG HOLT 1847
SEPTEMBER ELSÖJÉN

A Bitlani családnév jöhet a román "bâtlan" szóból, ami magyarul azt jelenti kis kócsag.


Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]