Ugrás a tartalomhoz

Gyurkapataka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurkapataka (Jurca)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségRécekeresztúr
Rangfalu
KözségközpontRécekeresztúr
Irányítószám407487
SIRUTA-kód59201
Népesség
Népesség78 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 35″, k. h. 23° 32′ 53″47.126295°N 23.548043°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 35″, k. h. 23° 32′ 53″47.126295°N 23.548043°E
SablonWikidataSegítség

Gyurkapataka románul: Jurca, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Alparéttől nyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Gyurkapataka nevét 1378-ban említette először oklevél Gekepataka néven.

Későbbi névváltozatai: 1554-ben Gerkepataka, 1561-ben Gywrkapataka (Kádár III. 579), 1554-ben Gekepataka, 1625-ben Georkepataka, 1733-ban Gyukapataka, 1750-ben Csurka, 1808-ban Gyurkapataka, Gyurká, 1913-ban Gyurkapatak.

Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben Gekepataka Somy Anna birtoka volt. Somy Anna Balassa Imre Özvegye e birtok negyedrészét férjére Patócsi Boldizsárra hagyta.

1564-ben II. János király néhai Somy Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállt itteni részt hűtlenségük miatt elkobozta és Némethi Ferenc tokaji várnagynak és nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margitnak adományozta.

1589-ben Báthory Kristóf fia Zsigmond az eddig Almásvárához tartozott itteni birtokrészeit Kendy Sándornak adományozta, ennek neje jogán a bethleni várbeli részekért.

1594-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándor itteni birtokrészét a kolozsvári polgároknak adományozta.

1667-ben Kolozsvár városa e helységet a kolozsvári unitárius egyháznak adta zálogba, 1693–94-ben birtokosa a kolozsvári unitárius egyház volt, kitől azonban 1716-ban a kolozsvári főtéri templommal együtt elvették.

1696-ban Gyurkapataka török hódoltsági falu volt. Lakói még 1713-ban is elszéledve voltak, földjét a szomszéd falvak művelték.

1771 és 88-ban a kolozsvári római katolikus plébániáé volt, majd 1795-ben Kolozsvár városa e helységet a kolozsvári római katolikus plébániától magához váltotta.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 160 lakosából 2 németnek, 158 románnak vallotta magát. Ebből 152 görögkatolikus, 6 görögkeleti ortodox, 2 unitárius volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]