Gyurkapataka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurkapataka (Jurca)
JurcaCJ (4).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Récekeresztúr
Rang falu
Községközpont Récekeresztúr (Recea-Cristur)
Irányítószám 407487
SIRUTA-kód 59201
Népesség
Népesség 77 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyurkapataka (Románia)
Gyurkapataka
Gyurkapataka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 34″, k. h. 23° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 34″, k. h. 23° 32′ 52″

Gyurkapataka románul: Jurca, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Alparéttől nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Gyurkapataka nevét 1378-ban említette először oklevél Gekepataka néven.

Későbbi névváltozatai: 1554-ben Gerkepataka, 1561-ben Gywrkapataka (Kádár III. 579), 1554-ben Gekepataka, 1625-ben Georkepataka, 1733-ban Gyukapataka, 1750-ben Csurka, 1808-ban Gyurkapataka, Gyurká, 1913-ban Gyurkapatak.

Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben Gekepataka Somy Anna birtoka volt. Somy Anna Balassa Imre Özvegye e birtok negyedrészét férjére Patócsi Boldizsárra hagyta.

1564-ben II. János király néhai Somy Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállt itteni részt hűtlenségük miatt elkobozta és Némethi Ferenc tokaji várnagynak és nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margitnak adományozta.

1589-ben Báthory Kristóf fia Zsigmond az eddig Almásvárához tartozott itteni birtokrészeit Kendy Sándornak adományozta, ennek neje jogán a bethleni várbeli részekért.

1594-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándor itteni birtokrészét a kolozsvári polgároknak adományozta.

1667-ben Kolozsvár városa e helységet a kolozsvári unitárius egyháznak adta zálogba, 1693–94-ben birtokosa a kolozsvári unitárius egyház volt, kitől azonban 1716-ban a kolozsvári főtéri templommal együtt elvették.

1696-ban Gyurkapataka török hódoltsági falu volt. Lakói még 1713-ban is elszéledve voltak, földjét a szomszéd falvak művelték.

1771 és 88-ban a kolozsvári római katolikus plébániáé volt, majd 1795-ben Kolozsvár városa e helységet a kolozsvári római katolikus plébániától magához váltotta.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 160 lakosából 2 németnek, 158 románnak vallotta magát. Ebből 152 görög katolikus, 6 görögkeleti ortodox, 2 unitárius volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]