Szávatanya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szávatanya (Straja)
CojocnaMap.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKolozs
Rang falu
Irányítószám 407248
SIRUTA-kód 57430
Népesség
Népesség113 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szávatanya (Románia)
Szávatanya
Szávatanya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 02″, k. h. 23° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 02″, k. h. 23° 52′ 12″

Szávatanya (románul Straja) falu Romániában, Kolozs megyében. Közigazgatásilag Kolozs községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Rutén imola

A Szamosmenti-hátságon helyezkedik el, a község központjától, Kolozstól délkeletre.[3] A falunak nincs közvetlen összeköttetése a község központjával. Közúton Bósi alagút irányából a DN1C főútból leágazó DC 78-as községi úton közelíthető meg.[4]

Szávatanya egyike annak a három erdélyi falunak, ahol megtalálható a rutén imola(wd) (Centaurea ruthenica). Ez a három falu a faj elterjedésének legnyugatibb térsége.[5]

A falu területén bukovinai földikutya (Spalax graecus) populáció él.[6]

Története[szerkesztés]

A falu a trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mócsi járásához tartozott.[7] 1956-ig Mezőőr része volt. 1956-ban 372, 1966-ban 302, 1977-ben 295, 1992-ben 41, 2002-ben 129 lakosa volt, valamennyien románok.[8] 2002-ben a lakosság túlnyomó többsége, 127 fő a román ortodox egyháztagja volt.[4] A településnek nincs temploma, a hívők a mezőőri egyházközséghez tartoznak.[9] 1989 előtt a települést lebontásra javasolták.[4]

A faluban 2008-ban nem volt óvoda és önálló iskola; a kolozsi nyolcosztályos általános iskolának egy alegysége működött a településen.[4] Egy 2009-es kormányrendelet a falut azok közé a települések közé sorolta, ahol a képesített pedagógusok 2010-től kezdődően 15%-kal megemelt illetményt kaptak.[10] 2016-ban nem volt a faluban vezetékes ivóvíz.[11]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  3. Distanta rutiera de la Straja (Cojocna), Cluj la Cluj - Napoca. www.hartaromanieionline.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 13.)
  4. a b c d Plan strategic de dezvoltare socio-economica Comuna Cojocna 2008–2013. www.maimisto.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 13.) arch
  5. Badarau Alexandru, Dezsi Stefan, Pendea Florin, Dura Nicolae: Centaurea ruthenica Lam. (Asteraceae) in the forest-steppe of the Transylvanian Basin. Kitaibelia, VI. évf. 2. sz. (2001)
  6. Németh Attila: A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2011. 73. o. arch Hozzáférés: 2018. ápr. 13.  
  7. Lelkes György: Magyarország 1903-1912 között törzskönyvezett lakotthelyei a XX. század végén. Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. 2001. 243. o.  
  8. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  9. Parohiile din Protopopiatul Cluj I. protcj1.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 13.)
  10. HOTĂRÂRE nr. 1613 din 23 decembrie 2009 privind aprobarea diferenţierii pe zone geografice şi localităţi a indemnizaţiei ce se acordă personalului didactic calificat de predare. Monitorul Oficial, 923. sz. (2009. dec. 30.)
  11. Teodor Bucur din Cojocna, singurul primar ţărănist din Ardeal: “Sper ca partidul meu să reînvie”! Gazeta de Cluj, (2016. jún. 4.)

További információk[szerkesztés]