Erdőfelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőfelek (Feleacu)
A falu északi része
A falu északi része
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Erdőfelek
Rang községközpont
Irányítószám 407270
SIRUTA-kód 57591
Népesség
Népesség 1827 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 711 m
Terület 61,96 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Erdőfelek (Románia)
Erdőfelek
Erdőfelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 50″, k. h. 23° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 50″, k. h. 23° 37′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőfelek témájú médiaállományokat.
A Kós Károly által újjáépített középkori ortodox templom, előtte Nagy István moldvai vajda szobra
Felek1.JPG
Nagyrészt szétvágott gömbkövek a falutól nyugatra fekvő Medve-árokban

Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.

Nevének eredete[szerkesztés]

Valószínűleg német eredetű: vagy a fleck 'darab (föld)' szóból vagy a Felk személynévből való. A középkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először 1366-ban (Mons Felek), a falut 1377-ben (Villa olachorum Felek) említették.

Története[szerkesztés]

A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.[2]

A falut Kolozsvár városa alapította az 1370-es években húsz szelistyei román határőr családdal, a Tordára vezető út őrzésére. Kenézeit a városi tanács nevezte ki.

1468-ban valószínűleg a falut jelölték ki Makariosz, a ferrarai zsinat szellemében a pápa által kinevezett halicsi görög szertartású püspök székhelyéül, aki a lengyel király ellenkezése miatt költözött 1466-ban a fennhatóságához tartozónak tekintett Máramarosba, majd Erdélybe. Az erdélyi, a váradi és az egri püspök előbb itt is akadályozták, de 1468-ban a pápa közbenjárására engedélyezték működését azzal a feltétellel, hogy dézsmát csak a királyi földeken élő ortodoxoktól szedhet. Felek ilyen királyi földnek számított, és ugyanezen évben, 1468-ban román lakosságát felmentették a juhötvened fizetése alól. Valószínűleg Makariosz püspökségéhez kötődik az ekkoriban, a legkorszerűbb gótikus stílusban felépült ortodox templom is. Fennhatósága kezdetben valószínűleg Észak-Erdélyre terjedhetett ki, de utóda a század végén a barcasági románok tizedére is igényt tartott. Makarioszról 1470 után nem történik említés, de egy 1550-es irat mint egykori feleki püspököt említi a görög Márkot, aki talán ugyanaz a személy lehetett. Kolostorában másoltak 1481-ben egy ószláv nyelvű liturgiát. 1488-ban püspöke a Daniil nevet viselte, majd még egy Dancso nevű püspök neve maradt fenn. 1536-ban azonban már nem létezett feleki székhelyű püspökség, ugyanis ekkor a moldvai vajdák birtokához tartozó Vádon székelő Anastasie „Vád és Felek püspöké”-nek írta magát. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe 1921-től mai napig Vád, Felek és Kolozsvár érseke.

Itt verte meg Báthory Gábor a Csillag Murza vezette tatárokat és ugyanitt vert meg 1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg.[3] A 18. században ikonfestő műhely is működött itt.

1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak. 1940 és 1944 között határfalu volt. 1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.[4]

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 2033 lakosából 2002 volt román anyanyelvű és 1979 görög katolikus vallású.
  • 2002-ben a kis Kaszollyal együtt 1720 lakójából 1698 volt román nemzetiségű; 1552 ortodox és 131 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1820-ban Ștefan Micle, az első román egyetemi fizikatanár, 1867 és 1875 között a jászvásári egyetem rektora, Veronica Micle férje.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Arhiva REPERTORIUL ARHEOLOGIC AL ROMÂNIEI a Institutului de Arheologie "Vasile Pârvan"
  3. Orbán Balázs: Torda város és környéke
  4. Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, 2004
  5. Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár, 2002

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőfelek témájú médiaállományokat.