Dávid Ferenc (püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dávid Ferenc
Az erdélyi unitáriusok püspöke
Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés, 1896 (részlet)
Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés, 1896 (részlet)

Eredeti neve Franz David Hertel
Született 1520 körül
Kolozsvár
Elhunyt 1579. november 15.
(kb. 60 évesen)
Déva
Nemzetiség magyar
Eredeti neve Franz David Hertel
Püspökségi ideje
1568. január 13. – 1579. július 2.
Előző püspök
Következő püspök
nem volt
Hunyadi Demeter
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Ferenc témájú médiaállományokat.

Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke.

Élete[szerkesztés]

Dávid Ferenc

Tanulmányait 1545 és 1551 között Wittenbergben, és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció a lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett.[1] Besztercén iskolaigazgató, Petresen lelkész, majd Kolozsváron iskolaigazgató. 1555-től Kolozsvár főlelkésze. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett. Ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén „unitárius”) nézeteket vallani. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse.

Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a humanizmus és a reformáció nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. 1568. január 613. napjain tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” 1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtön foglyaként halt meg.

Családja[szerkesztés]

Első felesége, akinek neve nem ismert, 1570-ben halt meg. Második felesége a kolozsvári főbíró lánya, Barát Kata lett, akitől azonban 1576-ban elvált. A régebbi források szerint két házasságából két lánya és két fia született, az újabb kutatások azonban csak három gyermek létét tekintik bizonyítottnak:[2]

  • Käthe/Kata(?) Trauzner Lukács városi számvevő felesége
  • David/Dávid Hertel (1560-1582)
  • Johann Seivert szerint Sophia/Zsófia(?) nevű lánya Johannes Sommer (1542-1572) teológus, humanista író felesége volt; ezt az állítását többen is átvették, de erre nézve nincsenek közvetlen bizonyítékok, és az állítás ellenmond más tényeknek.[2]
  • Johannes/János, kolozsvári orvosdoktor.

Szinnyei Józsefnél szerepel egy ifjabb Dávid Ferenc is, akinek Defensio Francisci Davidis in negotio de non invocando Jesu Christo in precibus (Basileae, 1581) című munkáját és külföldi tanulmányait említi,[3] de a mű szerzőségét utóbb vitatták, a Ferenc nevű fiú létezését kétségbe vonták. A kérdéses művet egyes források szerint maga Dávid Ferenc írta,[4] más források szerint Dávid vagy János fia.[5]

Emlékezete[szerkesztés]

Dávid Ferenc emléktáblája - 1929
Dávid Ferenc emléktábla
  • 1879-ben halálára való első nyilvános megemlékezés a székelykeresztúri zsinat alkalmával.
  • 1885-ben megalakul a Dávid Ferenc Egylet.
  • 1910-ben születésének 400-ik évfordulóján emléktáblát helyeznek el a Dévai várban. Felirata: „Déva vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt Dávid Ferenc, a Magyarországi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A nagy reformátor születésének 400-ik évfordulóján kegyelettel állította az emléktáblát szellemének örököse, a Magyarországi Unitárius Egyház 1910-ben”.
  • 1948. augusztus 8-án harmadszor állítanak emléktáblát, mivel a korábbiak megrongálódtak.
  • 1998-ban a Homoródalmási Általános Iskola felveszi Dávid Ferenc nevét.
  • 1998-tól halálának évfordulóján évente az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervez megemlékezést Déva várában.

Művei[szerkesztés]

  • Elegia, Scripta ad Eximium D. Franciscum, I. V. Doctorem, ac Vicarium Ecclesiae Albensis in Transsylvania… Maecenatem suum semper colendum. (Hely n. Ezt megelőzi Pesthi Gáspárhoz 1550-ben intézett latin levele. Mindkettő egész terjedelmében Jakab Elek munkájában. Egyetlen példánya a m. tud. akadémiában.)
  • Dialysis Scripti Stancari Contra Primum Articulum Synodi Szekiensis, qui de doctrina controvertitur, conscripta. Claudiopoli, 1555. (Egyetlen péld. a m. n. múzeumban.)
  • Responsum ministrorum Ecclesiae Colosvariensis ad scripta varia Martini a Calmancha in Causa Coena Domini edita Colosvarini. Anno 1556. die 25. Julii. (Ism. Archiv des Vereins für siebenb. Landesk. N. F. II. 1857. 249. Schwarz K.; Jakab Elek Dávid F.-nek tulajdonítja; a példány azonban még nem került elő.)
  • Consensus Doctrinae De Sacramentis Christi… Claudiopoli, 1557. (Névtelenűl. Egyetlen péld. a szebeni ev. gymnasiumban.)
  • Acta Synodi Pastorum Ecclesiae Nationis Hungaricae in Transylvania… Anno 1558. in oppido Thorda celebratae. U. ott, 1558. (Névtelenűl. Egyetlen péld. u. ott.)
  • Az Vrnac Vaczoraiarol Valo közenséges keresztyéni vallas. Colosvarot, 1559. (Névtelenűl. Jakab E. szerint Dávid F. ezen munkának alkotásában is fő-főrészes volt. Megvan a m. n. múzeumban).
  • Defensio Orthodoxae Sententiae de Coena Domini… (Kolozsvár), 1559. (Névtelenűl. Egyetlen példány Ráth Györgynél Budapesten.)
  • Scriptum Francisci Davidis anno Domini 1566. (Lampe, Hist. Eccl. Hungar. 152–154. l.)
  • Ejudem Francisci Davidis Responsio ad Argumenta, quibus Hypostasin Spiritus Sancti Petrus Caroli stabilivit. (Lampe, Hist. Eccl. Hungar. 154–158. l.)
  • Propositiones in Disputatione Albensi coram Regia Maiestate a D. Georgio Blandrata et Francisco Davidis propositae Limitationi Ministrorum, qui ex Ecclesiis Hungaricis Disputationi interfuerunt. (Kolozsvár, 1566. (Jakab E. szerint ezen könyvecske nem más, mint a Kolozsvárt 1566-ban nyomtatott Catechismus Ecclesiarum Dei-nek «Sententia concors Pastorum et Ministrorum Ecclesiae Dei» czímű melléklete.)
  • Catechismus Ecclesiarum Dei in natione Hungarica per Transilvaniam. Claudiopoli, 1566. (Névtelenűl.)
  • Disputatio prima Albana seu Albensis, habita 1566. 24. Febr. U. ott, 1566. (Névtelenűl.)
  • De Falsa et Vera Vnius Dei Patris, Filii, et Spiritvs Sancti Cognitione Libri Dvo. Albae Juliae, 1567.
  • Rövid Magyarazat mikeppen az Antichristvs, az igaz Istenről valo tudomant meg homalositotta… Albae Juliae, 1567.
  • Rövid Utmutatás az Istennec igeienec igaz ertelmere, mostani szent Haromsagrol tamadot vetélkedesnec meg feytesere es itelesere hasznos es szükseges, Albae Juliae, 1567
  • Refvtatio Scripti Petri Melii, quo nomine Synodi Debrecinae docet Johoualitatem, et trinitarium Deum Patriarchis, Prophetis, et Apostolis incognitum. Albae Juliae, 1567.
  • Demonstratio Falsitatis Doctrinae Petri Melii, et reliquorum Sophistarum per Antitheses una cum refutatione Antitheseon veri et Turcici Christi, nunc primum Debrecini impressarum… Albae Juliae (1568. Névtelenűl.)
  • Refutatio Propositionum Petri Melii non inquirendae Veritatis ergo sed ad contendendum propositarum, ad indictam Synodum Varadinam 22. Augusti Anno 1568. U. ott. (Névtelenűl.)
  • Theses Thordae Disputandae ad XIII Diem Nouembris, et in Synodo Varadina die 22. Augusti publicatae. U. ott. (Névtelenűl.)
  • Literae convocatoriae ad Seniores Ecclesiarum Svperioris et Inferioris Pannoniae ad indictam Synodum Thordanam ad tertium Marty diem, additis Thesibus ibidem disputandis. U. ott, 1568. (Névtelenűl.)
  • Aequipollentes ex Scriptura Phrases de Christo Filio Dei ex Maria Nato Figuratae…, U. ott, 1568. (Névtelenűl.)
  • Antithesis Pseudochristi cum vero illo ex Maria Nato. U. ott, 1568. (Névtelenűl.)
  • Az Szent Irasnac Fvndamentamabol vött Magyarazat az Jesus Cristusrol es az ő igaz istensegeről. U. ott, 1568.
  • De Mediatoris Jesv Christi hominis Divinitate, Aequalitateque libellus. U. ott, 1568. (Névtelenűl.)
  • Brevis Enarratio Dispvtationis Albanae de Deo Trino, et Christo Dvplici coram Serenissimo Principe, et tota Ecclesia decem diebus habita. U. ott, 1568. (Névtelenűl.)
  • De Regno Christi Liber primus. De Regno Antichristi Liber secundus. Accessit Tractatus de Paedobaptismo, et Circumcisione. U. ott, 1569. (Névtelenűl.)
  • Propositiones Francisci Davidis ex Ungarico Sermone in Latinum conversae et in eadem Synodo Varadiensi (Ao 1569.) exhibitae. (Lampe, Histor. Eccl. Reform. in Hung. et Transylv. 228–230 l. és Jakab Elek, Dávid F. életrajzában.)
  • Az Váradi Disputacionac avagy vetelkedesnec, az egy Attya Istenről es annac Fiaról, az Jesus Cristusról és a szent Lélekről igazán valo elő számlalássa. Kolozsvár, 1569.
  • Első Resze az szent irasnac külön külön reszeiből vöt predicaciocnac az atya istenről, ennek kedig az ő fiaról az Ihesvs Christvsrol, es az mi öröcseguncnec peczetiről az szent lelekről. Gyula-Fehérvár, 1569.
  • Refutatio Scripti Georgii Maioris, in quo Devm trinvm in personis, et vnvm in Essentia: Vnicvm deinde eius Filium in persona, et duplicem in naturis, ex lacunis Antichristi probate conatus est. (Kolozsvár), 1569. (Blandrata Györgygyel együtt.)
  • Könyvetske Az igaz Kerestyéni Keresztségről, es a Pápa Antichristusnac Maymozássaról… Kolozsvár, 1570. (Ezen egyetlen anabaptista magyar könyvnek egy ép példánya sem ismeretes; csonkán megvan a m. n. múzeumban.)
  • Responsio Pastorum ac Ministrorum Ecclesiarum in Transsylvania, quae vnvm Deum Patrem Christi Jesum Christum filium Dei crucifixum vnvmqu. amborum spiritum confitentur. U. ott, 1570. (Névtelenűl.)
  • Az Egy ő magatol való Felséges Istenről, es az ő igaz Fiarol, a Nazareti Jesusrol, az igaz Messiasrol, A szent irásból vöt vallástéttel. U. ott, 1571.
  • Az egy Attya Istennec, es az ő aldot szent fianac, az Jesus Christusnac Istenségekről igaz vallastéttel… U. ott, 1571.
  • Literae Convocatoriae, una cum Propositionibus in Synodo Vasarhellyina disputandis ad diem XX. Mensis Septembris, hujus Anni 1571. U. ott.
  • Libellus Parvus, XXX Thesibus Blandratae oppositus, in quo disseritur Jesum Christum vocari nunc non posse Deum, cum non sit verus Deus… U. ott, 1578. (Névtelenűl.)
  • Confessio Francisci Davidis de Jesu Christo quam ex carcere exhibuit. Regnicolis, paulo ante mortem Thordae, in Transylvania, in conuentu regni 17. April. Anno 1570. (Jakab Elek közli D. F. Emléke cz. munkájában.)
  • Isteni dicsiretek, imádságos és vigasztaló énekek. (1575 után kellett megjelennie Kolozsvárt; egyetlen csonka példánya Jakab Elek gyűjteményével került a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárába. Ism. Keresztény Magvető VI. 94–107. I. V. Nagy János.)

Kéziratos munkái[szerkesztés]

  • Epistola ad Ecclesias Polonicas, super quaestione de Regno millenario Jesu Christi hic in terris. Albae Juliae 1570;
  • De Justitia, Theses tres, quas Fr. Davidis in aedibus suis in quorundam praesentia caepit quaerere;
  • Articuli Synodi Thordanae ad diem 24. febr. initae A. 1579. Agendái, alkalmi egyházi beszédei és zsoltárfordításai a kolozsvári unitár. főiskola könyvtárában

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.unitarius.com/hitelvek2.html
  2. ^ a b Sebesi Pál: Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről. Keresztény Magvető, LXXVIII. évf. 1. sz. (1972) 36. o.
  3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  4. Dávid Ferenc szellemi hagyatéka. Keresztény Magvető, LXXXV. évf. 2–3. sz. (1979) 158. o.
  5. Binder Pál: Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség. Keresztény Magvető, LXXXV. évf. 2–3. sz. (1979) 114. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke, Kolozsvár, 1879
  • Páskándi Géza: Vendégség (dráma), 1970
  • Szász János: Dávid Ferenc, Magyarországi Unitaris Egyház, Budapest, 1982
  • Sebesi Pál: Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről, in: Keresztény Magvető, 78. évfolyam (1972), 1. szám, Kolozsvár, 30-48 old.
  • Binder Pál: Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség, in: Keresztény Magvető, 85. évfolyam (1979), 2-3. szám, Kolozsvár, 104-124 old.
  • Joseph Trausch: Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen – unveränderter Nachdruck der unter dem Titel Schriftstellerlexikon oder biographisch-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen 1868 in Kronstadt erschienenen Ausgabe, Böhlau kiadó, Köln/Wien, I. kötet, 235. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]