Körösfői-Kriesch Aladár
| Körösfői-Kriesch Aladár | |
 | |
| Született | 1863. október 29. Buda |
| Meghalt | 1920. június 16. (56 évesen) Budakeszi |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfői-Kriesch Aladár témájú médiaállományokat. | |
Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.
Életútja[szerkesztés]
Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. Mintarajziskolai tanulmányai alatt Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.
1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.
1901-ben Gödöllőn, az Erdő (ma a nevét viselő) utcában vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát.[1] Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.
1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.
Főbb művei[szerkesztés]
Festmények[szerkesztés]
- Korai történelmi képek
- Az 1568-as tordai országgyűlés
- II. Rákóczi György halála
- Eger ostroma (1552)
- Az Országház Vadásztermében freskói
- Vadászat. Etele megmenti Budát
- Halászat a Balatonon a 15. században
- Falképek a Zeneakadémia előcsarnokában
- A művészet forrása (1907)
- Arcképek
- A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei
- Zách Klára története I. és II.
Mozaikképek[szerkesztés]
(kivitelezte Róth Miksa)
- Kerepesi temető, árkádok kupolája
- Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)
Az 1586-os tordai országgyűlés, 1896
Tamás betegen
Gödöllői Városi Múzeum
Zách Klára története II
olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria
Sámánok körtánca, 1911
Marosvásárhely, Kultúrpalota
A művészet forrása, 1907
freskó, Zeneakadémia előcsarnoka
Hódolat Hungáriának
mozaik, Marosvásárhely, Kultúrpalota
.jpg)
Írásai[szerkesztés]
- Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
- Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Bp., 1904) Online
- Naplók (Bp., 2005)
Emlékezete[szerkesztés]
- Gödöllőn
- utca viseli nevét,
- ahol emléktáblája
- és a városi temetőben sírja is megtalálható.
- A Városi Múzeum előtt áll mellszobra.
Mellszobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt
Emléktáblája Gödöllőn, Körösfői Kriesch Aladár utca 28.
Sírja a gödöllői városi temetőben
Irodalom[szerkesztés]
- A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2003)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei: 1896-2003. Budapest: Corvina, 2005. Körösfői-Kriesch Aladár lásd 22-23. o.ISBN 963-13-5434-2
- Nagy Sándor: Életünk Körösfői Kriesch Aladárral (Gödöllő, 2005)
- Körösfői-Kriesch Aladár - Artportal
További információk[szerkesztés]
|
