Pusztatopa
| Pusztatopa (Topa Mică) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszentpál |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarszentpál |
| Irányítószám | 407536 |
| Körzethívószám | +40 x64[1] |
| SIRUTA-kód | 59648 |
| Népesség | |
| Népesség | 248 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 469 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 23° 23′ 14″46.936168°N 23.387216°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 23° 23′ 14″46.936168°N 23.387216°E | |
 | |
Pusztatopa (románul: Topa Mică) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozsvártól 24 km-re északnyugatra, a Meszesi-Zilahi út (DN1F) Kolozs megyében levő legmagasabb pontján, 480 méter magasságban fekvő település, melyet egykor Erdély határának tekintettek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pusztatopa, Topa nevét 1324-ben említette először oklevél Tupa alakban.
Későbbi névváltozatai: 1408-ban p. Thopa, 1808-ban Topa h., 1854-ben Puszta Topa, Topa, 1913-ban Pusztatopa.
Tupa a Mikolafiak birtoka volt, és az 1341 évi birtokmegosztáskor a falu egy része Ábrahám és Székely Pál házával Demeter fiaié lett.
A falu volt színhelye annak a csatának is, amelyet Károly Róbert király hadvezére, Debreceni Dózsa erdélyi vajda a hozzá csatlakozott erdélyi nemesekkel a „hőtlen” Majos fia Majossal szemben 1316-ban vívott.
1341-ben Szentmihálytelke szomszédja volt (Gy 3: 377).
1526-ban p. Topának több birtokosa is volt; a Tamásfalvi ~ Bikali, Tamásfalvi Vitéz, Túri, Bánffy, Farnasi ~ Farnasi Veres, Szentmihálytelki Tompa, Nagyvölgyi, Jaksics, Pongrácz, Nagyfalusi Marton, Valkai, Boczi, majd Corvin János volt birtokosa.
1630-ban Rákóczi György és Bethlen István itt, Topa határában megállapodtak, hogy kettőjük között új fejedelemválasztás döntsön.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.
1910-ben 531 lakosából 513 román, 7 magyar volt. Ebből 502 görögkatolikus volt.
A 2002-es népszámláláskor 278 lakosa közül 241 fő (86,7%) román, 36 (12,9%) cigány, 1 (0,4%)magyar volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}