Magyarfenes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarfenes (Vlaha)
Magyarfenes látképe
Magyarfenes látképe
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Tordaszentlászló
Rang falu
Községközpont Tordaszentlászló
Irányítószám 407513
SIRUTA-kód 59407
Népesség
Népesség 971 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 858
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 455 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarfenes (Románia)
Magyarfenes
Magyarfenes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 47″, k. h. 23° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 47″, k. h. 23° 27′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfenes témájú médiaállományokat.

Magyarfenes (1889-ig Oláhfenes, románul: Vlaha) falu Romániában, Kolozs megyében. Tordaszentlászló községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarfenes kb. 20 km-re található Kolozsvártól, a Gyalui-havasok lábánál, Kalotaszeg része.

Kalotaszeg tájegységei[szerkesztés]

Kalotaszeg eredetileg a Vlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, melyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota határolnak.

A régiót tulajdonképpen négy tájegységre lehet osztani, melyek a következők:

Felszeg, az eredeti Kalotaszeg, melynek tengerszint feletti magassága 600-800 méter között változik, ezért igazi havasalji területnek számít. Természetes határát a Meszes-hegység, a Vlegyásza vagy Kalota-havas, a Gyalui-havasok és a Sebes-Körös képezik.

Hajdan ennek a tájegységnek Kalotaszentkirály volt a közigazgatási központja, de később ezt a szerepet átvette a várossá fejlődő Bánffyhunyad.

Települései: Bánffyhunyad, Magyargyerőmonostor, Magyarvalkó, Jákótelke, Kalotadámos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Magyarókereke, Nyárszó, Sárvásár, Körösfő.

Alszeg a Sebes-Köröstől északra, az Almás-patak völgyében és ennek mellékvölgyeiben terül el. Tengerszint feletti magassága 300-400 méter, és fokozatosan átmegy a Szilágysági dombvidékbe.

Települései: Ketesd, Magyarbikal, Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri, Nagypetri, Váralmás, Középlak, Bábony.

A Nádasmente vagy "Cifra Kalotaszeg" a Nádas és mellékpatakai völgyeiben elterülő falvakat foglalja magába, ahol a legdíszesebb és legszínesebb a népviselet. Pompás viseletük kissé túlzásba viszi a cifrálkodást, ami főleg a gyöngy zsúfolt használatában mutatkozik meg.

Külön említést érdemelnek a régi építészet díszes kapui, ház-oromzat díszítései. Művészettörténeti szempontból a legjelentősebb a vistai református templom. A román stílusban épült templom egyik értéke a nyugati főkapu. Az egész templom, kis négyszögletű szentélyével, a XIII. század végéről való. A szentélyt, az egyik boltzárókő tanúsága szerint, 1498-ban boltozták újra.

Települései: Egeres, Inaktelke, Nádasdaróc, Bogártelke, Mákófalva, Türe, Magyarvista, Méra, Kajántó, Szucság, Kisbács, Jegenye, Gyerővásárhely.

Egyes dokumentumokban külön tájegységként, máskor a Nádasmente vidékéhez sorolják Kapus vidékét. Ide mindössze két település tartozik: Magyarkiskapus és Magyarkapus.

Az átmeneti vidékhez tartozó falvak a Jára, a Lóna-patak és a Kis-Szamos völgyében helyezkednek el. 

Települései: Gyalu, Magyarlóna, Magyarfenes, Tordaszentlászló, Magyarléta, Szászfenes és  Györgyfalva.

Nagy múltú tájegység ez, hiszen Szent László király itt vívta első csatáit a betolakodó kunokkal, besenyőkkel. Emlékét a sok kis apró lapos kavics is őrzi, amit a nép Szent László pénzének nevez. Nevéhez kapcsolódik a Tordai-hasadék legendája is.

Az itteni földek jórészt igen soványak, ezért a vidék népe emberöltők óta "részesmunkát" vállalt távolabbi földbirtokokon. A lakosság nagy része ma is ingázik  Kolozsvárra, kiváló, becsületes szakembereit igencsak szívesen látják a nyugati országok,mint Norvégia, Svédország, Franciaország, Anglia, Németország..

http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3492&pageIdx=6

Magyarfenesi kórus[szerkesztés]

http://kulturalis.adatbank.transindex.ro/index.php?a=r&id=1790

http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/28011

https://www.youtube.com/watch?v=CABDKuqkiAs

https://www.youtube.com/watch?v=PHmD2lSEBOk

https://gm1.ggpht.com/0Yx7xoL4SoS9oTwTbbES3SQ2pkH01dn7jH5ReG5as_zvq0qSn8Cg2CTOaHBD3e23DrNlvdJ-PzLmws8Dy-PrKic9IkhJb174DiKtnf_vFoj87NFEvHB36LJq9jh-fSIZ8B7vLxK9-lkEwaEFNMahXCVDLpZsmo1Z6YUJfpWRphXSi_XiJCp-tRrnZBGiPy8wVtfKHDOf9VuJxc_Jty8p7U8l1phTbJaBERmi4ehvN4VW8CTycJED0SXmfDBMxgKLeVs-VwgNrQV_ZdUBYjS9gPpvGB1C0upWzD_tTG9gpyjdnx1mAZgYQ3FX-8EyxOGRoj0mRl-_KG16YlDdQO0LImNO6PdlN-_ksaI4oVt3mdnwgrlk3Zu6QliuEn_rY5LiI_p45xkIMXmoLo6UPfz4xuROQ3A8U6ufSTD6zOilJpFmhGJrxz88h7EUVWA3GPSIH16wb4FiTjaOvCYAeN52SFb8V4G6gEGfrgQZd32Oesam3EDQ63O9fl4lNftJAIQY5CYo_HZ_Su_JbkGAf436DpdovxJTDl6RxzB7kq0hyocIRYq5h84TUHZ2svO-mBF2R1GLz7wSn2C-9d-amtWhzi9TqviPKe61E-wHWQuZl4BddfK8XfDZBvhnud_svsgwMfglIv02zjXd6HO7cvdTEXrPVHGeOcWX1m0KZRG5woKiAzXiKjiZ69gxtQI6eZkiFCysaOG_OSKkEdrgP2nqerk9d9M=w1920-h1008-l75-ft

SZENT ISTVÁN NAPI NÉPTÁNC TALÁLKOZÓ, MAGYARFENES

https://www.youtube.com/watch?v=pCGcV2Bc8Zk

https://www.youtube.com/watch?v=k6HuZneUp50

https://www.youtube.com/watch?v=7b93XBuPUmI

https://www.youtube.com/watch?v=7b93XBuPUmI

Magyarfenes gólyafészek webkamerával

Június 27-én, hétfőn az Apáthy István Egyesület, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karával és az Electrica áramszolgáltatóval együttműködve fehér gólya fiókákat gyűrűz Kolozs megyében. A madarak jelölése egyrészt tudományos célú (vonulási útvonalak követése, mortalitási arányok megállapítása, helyhűség vizsgálata), de egyben nevelési célú is, hiszen lehetőség nyílik a helyi lakosok, gyerekek részvételére. Az eseménysorozat reggel 9-kor kezdődik Magyarfenesen, ahol a webkamerával ellátott fészek történéseit márciustól élőben lehetett követni a clujbird.ro oldalon. Itt rövid időre az egyik gólyafiókát lehozzák a fészekből hogy a gyerekek testközelből követhessék a gyűrűzés mozzanatait. 

http://clujbird.ro/index.php?lang=hu

https://www.youtube.com/watch?v=4UJaYblH0eo

[null A kalotaszegi népviselet][szerkesztés]

Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző.  Viseletük, bár tájegységenként hasonlóságot mutat, szinte falvanként különbözik valamiben egymástól. Az egyszerűnek egyébként sem mondható öltözet a Nádas mente falvaiban különlegesen "cifra", ebből is ered a vidék "Cifra Kalotaszeg" elnevezése. 

Kutatók szerint a kalotaszegi népviselet a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való.

nők fehérneműként pendelyt hordanak. A szoknya vagy fersing aprón ráncolt, előtte kötényt vagy kötőt viselnek. A női ing nyakból ráncosan hull alá, írásosan díszítik és vállfős ing a neve. Az ing fölött mejjrevalót hordanak, amelynek szinte a teljes felületét pamut- vagy gyapjúfonallal varrják ki. Lábukra fekete vagy piros csizmát húznak. 

A lányok viseletének különleges dísze, a gyöngyökkel gazdagon díszített párta. Az asszonyok fejükön, gazdag mintavilággal rendelkező, úgynevezett szőrkendőket hordanak.

Különleges ruhadarabnak számít a muszuly, mely egy kétfelől felhajtott, szépen hímzett, széles - piros, zöld vagy sárga - posztóval pántolt, ráncba szedett, bő, elől díszes köténnyel fedett szoknya. Sajnos napjainkban már keveset lehet látni belőlük.

Szintén ritkán lehet ma már találkozni a dulándléval, a kontyolófátyollal, ami a menyasszony ruhatárának elmaradhatatlan darabja volt.

férfiak régebben bűgatyát hordtak, napjainkban ezt a posztóharisnya váltotta fel. Ehhez bő inget és fekete csizmát viselnek. Felsőruhaként bujkát hordanak, amit az öregeknek fekete, a fiataloknak pedig piros-zöld színű gépvarrással díszítenek. A téli ruhatár csodálatos, egyedülálló darabja a posztószűr. A legények fejükön zöld pörge, vagy gyöngyökkel díszített kalapot hordanak. 

Részlet Gyarmathy Zsigáné egyik írásából (1896).

"... a kalotaszegi lány egy lábon járó tulipán, mert igazán virít nemcsak fiatal szépségük, de gyönyörű tájviseletük is, amelyet még szebbé tesz az, hogy mindig tiszták. Hegyes orrú, magas sarkú piros csizmáikat csak akkor vetik le, mikor a patakban sulykolnak...

Talán akkor a legszebb, a legragyogóbb a kalotaszegi tájviselet, amikor a nép tömegesen, ünnepi díszben a templomba megy. Az utca földje mintha csak lángolna a piros csizmák bíborától, a napsugár pedig sziporkázó fényben törik meg a gyöngyös párták fehér haván. Rojtos selyemkendők, lenge hajfonatok röpködik körül a feltűzött muszulyt és a ráncos kötényt... A legfiatalabb menyecskék szintén elvegyülnek a lányok csoportjában, s talán festőiebbek fehér dulandlé-kendőjükkel, amely alól kicsillog a fejhez simuló kis aranyos fejkötő. 

Más csoportokban a legénység bokrétás kalappal, dúsan varrott báránybőr mellrevalóban, rátartós délceg mozdulatokkal közeleg a templom felé, ahol már a korosabbja megelőzte a fiatalságot."

(Forrás: Erdélyi Gyopár 2001/2 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)

Ady:

Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves És tarkaságban annyi nyugalom És fehér és piros és virító sárga, Izgató kék és harcos barna szín S micsoda nyugodt, nagyságos arcok, Ékes párták, leesni áhitók. Papi beszéd kemény fejükből csöndben Száll el s nyári illattal vegyül. Mily pompás vonulásuk a dombon, Óh tempós vonulás, állandóság, Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

Kalotaszegi varrottas

A MAGYARFENESI JÓSIKA-KASTÉLY.

A faluban Jósika-kastély is volt, itt töltötte gyermekkorát a magyar regény megteremtője, Jósika Miklós (1794-1865).

A bolond báróról mai napig vicces történeteket mesélnek az idősebbek.

http://mek.oszk.hu/05800/05804/html/02.htm

http://mek.oszk.hu/05800/05804/html/

http://mek.oszk.hu/05800/05804/html/05.htm#d1e6409

http://mek.oszk.hu/05800/05804/html/images/fff6428.jpg

https://moly.hu/konyvek/kelemen-lajos-muveszettorteneti-tanulmanyok

Kelemen Lajos (történész)

Első említése[szerkesztés]

Első említése 1285-ből való, Fenes néven, majd az 1332-es pápai tizedjegyzés említi, ekkor Oláhfenes néven, de katolikus egyháza révén magyar jellegűnek lehet tekinteni a települést.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1285-ben említették először Fenos néven.

A település nevét a Fenes patak-ról kapta, melynek felső szakasza Imre király óta magánbirtokban volt Szentlászló, s ezt 1285-ben elválasztották az erdélyi püspök fenesi birtokától. A püspök Fenes alsó szakasza melletti birtokán két falu alakult ki: egyik a Szamos völgyében, másik a hegyen.

V. István király korában kezdődő telepítések során a völgyi falu lakóit szász, a hegyi falu lakóit román telepesekkel növelték, így kapott a két falu megkülönböztető Szász- és Oláh- előnevet.

1299-ben a püspök, hogy fenesi népei jobban gyarapodjanak megszerzi cserébe a monostori apáttól Leske (Apáthavasa) birtokot is.

Szászfenes-t e nevén 1297-től nevezik. Határában épült az erdélyi püspök vára.

1312-ben említik a fenesi várnagyot, a kolozsi ispánt két szolgabíróval együtt.

1334-ben papja 48 régi báni pápai tizedet fizetett.

A falu középkori lakossága előbb református, majd unitárius lesz. 1615-ben Bethlen Gábor visszaadja a templomot a katolikusoknak, majd újra a reformátusoké és 1630-as években a reformátusoké lesz. 1749-ben a templom patrónusai, gróf Haller György és Csáki Zsigmond özvegye ismét a katolikusoknak juttatják. 1992-ben 909 magyar és 4 román lakosából 772 fő református és 129 fő katolikus (5 fő ortodox).

Látnivalók[szerkesztés]

Az eredetilag a 13. században épült római katolikus templom tornya 19. századi. 1285-ben már állt a Szent Lászlónak szentelt templom, ebben az időben püspöki tulajdonban volt. A templomkertben magyar feliratú sírköveket találunk:

UTAZÓ!,

AZT MONDOM HA HÍN…,
POR VAGY ÉS A PORBA,
VISSZA MÉGY,
MIDŐN NEM IS VÉLNÉD,
IDE ..ÖSZ A SORBA,
KÉSZEN LÉGY!

Nagyon értékes a templom 14. századi freskója, melyek feltárása a mai napig tart. A freskókat feltételezések szerint a Kolozsvári testvérek, Márton és György - a híres sárkányölő Szent György szobor alkotóinak - apja, Miklós készítette.

A keleti falon Jézus kereszthalálát láthatjuk, Szűz Mária és Szent János apostol társaságában.

Középen Veronika kendője, jobboldalt a sírjában álló halott Krisztus látható. A falakat a 17. század elején lemeszelték, és csak 1935-ben tárták fel az első részlet töredékeket.

Kortárs művészet: Magyarfenesi szoborpark - monumentális szénaszobrok - Bartha C. Ernő: http://www.ernobartha.com/portfolio/sculpturepark.aspx

Képgaléria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
  • Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
  • http://adatbank.transindex.ro/belso.php?k=10
  • Erdélyi római katolikus templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfenes témájú médiaállományokat.