Kisiklód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisiklód (Iclozel)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Nagyiklód
Rang falu
Községközpont Nagyiklód
Irányítószám 407337
SIRUTA-kód 58179
Népesség
Népesség 182 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 40
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 292 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisiklód (Románia)
Kisiklód
Kisiklód
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 23° 49′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 23° 49′ 16″

Kisiklód (románul: Iclozel) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szamosújvártól 11 km-re délnyugatra, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az elpusztult Hársas és Hársadja falvak helyén települt, eredetileg református és unitárius vallású magyarokkal. Először 1667-ben említették. 1698-ban református egyháza templom nélkül Vízszilvás filiája volt.

„…a grófi cím árvákra való kiterjesztését nem sikerült elérnie, de Ferenc József elébb legitimálta őket, per gratia Principis, majd nemessé tevé őket, allerhöchste Gnadenakt, kisiklódi, itt édesapám neve következik, névvel, mert Kisiklódot rájuk íratta a bácsi; az egész magyar történelemben ez az egyetlen nemesség-adomány, amellyel nem járt címer, tudniilik a Hofmarschallamt a családi címert akarta adni nekik, az úgynevezett »bar sinisterrel«, egy balról jobbra rézsútosan futó fekete vágás, ami a birodalmi heraldikában a törvénytelen leszármazás jele, amit Kálmán bácsi nem fogadott el.”[2]

1850-ben szervezték önálló községgé, addig egy községet alkotott Nagyiklóddal. Doboka, majd Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

1940 után 32, félig elkészült ONCSA-házba szegény, magyar nemzetiségű családokat költöztettek Székről. A telepeseket 1944-ben a román hatóságok elkergették.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 345 lakosából 265 volt román és 73 magyar nemzetiségű; 265 görög katolikus, 73 református és 7 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 200 lakosából 159 volt román és 40 magyar nemzetiségű; 158 ortodox és 40 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A református templom 1830-ban épült.
Református templom és iskola

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]