Krizsovánszky Szidónia
| Krizsovánszky Szidónia | |
| Született | 1944. június 14. Kisiklód |
| Elhunyt | 2014. december 9. (70 évesen) Sepsiszentgyörgy |
| Állampolgársága | román |
| Házastársa | Márkó Imre |
| Gyermekei | Márkó Eszter |
| Szülei | Nagy Olga |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola (–1965) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krizsovánszky Szidónia (Kisiklód, 1944. június 14. – Sepsiszentgyörgy, 2014. december 9.) színésznő.
Életrajza[szerkesztés]
1944. június 14-én született Kisiklódon, Krizsovánszky László református lelkipásztor és Nagy Olga néprajzkutató és író lányaként. 1965-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd négy évig, 1965–69 között a szatmárnémeti Színház tagja volt. Onnan 1969-től a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházhoz szerződött.
2014. december 9-én, életének hetvenegyedik évében érte a halál.[1]
Munkássága[szerkesztés]
Tragédiákban és vígjátékokban, hagyományos és nem hagyományos építkezésű drámai művekben egyaránt sikerrel szerepelt. Alakításait bensőségesség, érzelmi-indulati telítettség jellemzi. A hetvenes években gyakran szerepelt a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásaiban. A nyolcvanas években egy baleset egy időre visszavetette művészi tevékenységében.
Főbb szerepei[szerkesztés]
- Marianella (Goldoni: A furfangos özvegy)
- Heavenly (Williams: Az ifjúság édes madara)
- Gertrudis (Katona J.–Illyés Gy.: Bánk bán)
- Árva Bethlen Kata (Kocsis I.)
- Dudgeonné (Shaw: Az ördög cimborája)
Filmszerepe[szerkesztés]
- Hunyadi Sándor: Pusztai szél (rendezte: Horváth Z. Gergely, 1998)
Díja[szerkesztés]
- A Kovászna Megyei Tanács Díja a Kultúra Szabadságáért (1992)[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elhunyt Krizsovánszky Szidónia - Játéktér Archiválva 2016. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (2014. december 9.)
- ↑ Krizsovánszky Szidónia - Katona József Színház, Kecskemét. [2016. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 28.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- „Rájöttem, hogy nehéz eset vagyok”, Nászta Katalin beszélgetése Krizsovánszky Szidóniával, 1983. káfé főnix
.svg){kind=small}
