Feketelak (Kolozs megye)
| Feketelak (Lacu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Gyeke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyeke |
| Irányítószám | 407302 |
| SIRUTA-kód | 57868 |
| Népesség | |
| Népesség | 326 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 171 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 318 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Feketelak
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 24° 06′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 24° 06′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feketelak falu Romániában, Kolozs megyében. Közigazgatásilag Gyekéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A falu a megye keleti részében fekszik, szomszédos Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal. Szamosújvártól 28 km-re található.
Története[szerkesztés]
A falu lakosai kezdettől fogva magyarok voltak, s mint ilyen települést pusztították el 1601–1603 közt úgy, hogy nem maradt meg több 5 léleknél, s nemesi udvarháza is rommá vált, lakóival együtt. A románság a 18. század elején kezdett ide betelepedni. A községnek a 20. század elején majdnem kétharmada magyar nemzetiségű volt. Feketelak a szőlőtermesztéséről híres, régebben a faluban borkészítéssel és borkereskedéssel foglalkoztak. Református temploma 1884-ben épült. Román fatemploma műemlék. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye, 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka vármegye része.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve onnan ered, hogy régebben egy tó volt a falu helyén, és mivel ez a tó kiszáradt, a menekülő magyar és román családok arra a helyre építettek maguknak sátrakat, majd később házakat.
Népesség[szerkesztés]
A 20. század kezdetén a lakosságszám elérte a 845 főt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakosból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű.
Hagyományok[szerkesztés]
Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzos szakemberek, etnográfusok, táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos hangulata széles körben ismertté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek/jelentenek. A feketelaki Kissek tánca, a Balla nemzetség énekei messze földön ismertek. A faluban még őrzik a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. Ilyen a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és a jellegzetes szilvapálinka.
Látnivalók[szerkesztés]
- Faluház
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
