Koppánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koppánd (Copăceni)
A koppándi Bánffy-kastély
A koppándi Bánffy-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Szind
Rang falu
Községközpont Szind
Irányítószám 407501
SIRUTA-kód 55339
Népesség
Népesség 1187 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 25
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 384 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Koppánd (Románia)
Koppánd
Koppánd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′ 47″, k. h. 23° 44′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 47″, k. h. 23° 44′ 14″
A koppándi Kőcsorgó

Koppánd (románul: Copăceni, korábban Copand) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tordától fél kilométerre északkeletre, az A3-as autópálya és a Torda–Kolozsvár (E60-as) országút mentén, a Túri-hasadék déli bejáratánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Koppány személynévből való. Történeti névalakjai: Coppan (1176), Tordakoppánd (1619). Hivatalos úton keletkezett mai román neve a copac 'fa' szó képzős alakja, helységnévként többször előfordul Havasalföldön és egy esetben Bihar megyében is (Kapocsány).

Története[szerkesztés]

A rómaiak a falutól keletre eredő, Kőcsorgó nevű forrásból biztosították Potaissa, az ókori Torda vízellátását. Több szakaszon is feltárták a római vízvezeték maradványait.

A 16. században magyar lakói az unitárius vallásra tértek. A 17. század elején Vitéz Ferenc visszakényszerítette őket a kálvinizmushoz. 1658-ban a tatárok pusztították el. Mikor az ellenreformáció idején rekatolizálták, már nem maradt annyi magyar lakója, hogy anyaegyházat tudtak volna alakítani.

1548 és 1733-ig a Vitéz család birtoka volt, akik erős várkastélyt is építettek benne. A Teleki Mihály által idevezényelt székely csapatok 1674-ben itt próbálták elfogni a Vitéz Gábor fiának keresztelőjén részt vevő Bánffy Dénest. Bánffy tudomást szerzett a veszélyről és még idejében megszökött, de felesége a székelyek fogságába esett. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 381 lakosából 347 volt román, 17 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 361 görög katolikus, 8 unitárius, 6 református és 5 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1250 lakosából 1209 volt román és 25 magyar nemzetiségű; 1148 ortodox, 53 pünkösdista, 15 görög katolikus, 11 római katolikus és 11 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Bánffy-kastély nem azonos a Vitéz család hajdani várával, hanem a 19. században építették, részben a vár, részben romba dőlt középkori templomának köveiből.
  • A Kőcsorgó (Izvorul romanilor) patakja, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)