Kisbács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbács (Baciu)
Kisbács.JPG
Kisbács katolikus temploma
Kisbács címere
Kisbács címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva, Szucság
Polgármester Mureşan Ioan Florin
Népesség
Népesség 6100 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 10 317 (2011)[2]
Magyar lakosság 1146
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 87,51 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisbács  (Románia)
Kisbács
Kisbács
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″

Kisbács (románul Baciu) az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlenül Kolozsvártól 8 kilométerre, a Nádas-patak bal partján. A községen át halad a Kolozsvárról Zilahra vezető országút.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község környékén több korszakhoz tartozó régészeti leleteket tártak fel: hallstatti , La Tène-i, neolitikumi, bronzkori, római kori, népvándorlás kori.[3]

A falu történelme 1090-ig nyúlik vissza, eredetileg a ma Szent Iván néven ismert határrészen helyezkedett el, és a Szentiván nevet viselte. Az 1200-as években a települést a tatárok elpusztították, ekkor a falu életben maradt lakói a mocsárban bújtak el, majd megalapították a falut a jelenlegi helyen, Bács néven.[4] Bács első említése 1263-ből származik Baach alakban. 1417-ben Szent Ágnes tiszteletére szentelt templomról van adat. 1459-ben Hunyadi Mátyás királytól malomjogot kapott. Katolikus temploma legkésőbb a 15. században épült, de utóbb barokk stílusban átalakították.[5] 1580-tól a jezsuiták birtoka lett. A román parasztság az 1620-as években telepedett le. A 17. században ortodox fatemplomot építettek, amely 1950-ig maradt fenn. Iskola 1787-től működik a faluban.[4] 1994-ben a 450 főből álló református gyülekezet új templomot épített Murádin-Beyer Katalin tervei alapján.[6]

1850-ben 813 lakosából 232 román és 508 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt élte gyermekéveit Túros Endre (sz. 1949) magyar-francia szakos középiskolai tanár, társadalomkutató.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  4. ^ a b Túrós Endre: Magyarok, románok, cigányok Kisbácsban
  5. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  Online elérés
  6. Kökényes R. Zoltán: Imé adtam elődbe egy nyitott ajtót, in Művelődés, 46. évf. 9. (1994. szeptember)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]