Harasztos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harasztos (Călărași)
A református templom.
A református templom.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Harasztos
Rang községközpont
Irányítószám 407130
SIRUTA-kód 56434
Népesség
Népesség 824 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 618
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 340 m
Terület 37,9 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Harasztos (Románia)
Harasztos
Harasztos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 23° 51′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 23° 51′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harasztos témájú médiaállományokat.

Harasztos (románul Călărași, korábban Hărăstaș, németül Wahldorf) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A falu bejárata

Tordától 11 km-re délkeletre, a Keresztesmező síkság keleti felében, a Tóhely-völgyének északról érkező patakja mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar kocsányos tölgy értelmű haraszt főnévből ered. 1923-ban a falu hivatalos román nevét Hărastăș-ról Călărași-ra változtatták. Harasztos új román nevével (Călărași=határőr, lovas katona) az utókor, a románság számára jogorvoslásnak tűnő történelmi fejezetnek, az osztrák határőr katonáskodásnak állít emléket. A harasztosiak a határőr ezredbe való bevonásáról írott források nem tanúskodnak, ellenben két határneve, Komenda , illetve Rácsuj (lóbetanító hely) erre utalnak.

Története[szerkesztés]

II. András király az Aranyos földjén lakó Kézdi székelyek részére, 1289-ben adott adománylevelében Harasztos neve nem szerepel, így feltehető, hogy az előbbi dátum, és a pápai tízedjegyzék 1332-es éve között keletkezett. Ez utóbbi évben, már Harastus néven emlegetik.

Székely lakosait Szászkézd vidékéről, Szászmedgyes- és Százhalomról telepítik Aranyos vidékére, a helyet felszabadítva a szász telepeseknek. Az előbb emlegetett két település, két székely nemzetség, a Meggyes és a Halam szállásterülete lehetett. Áttelepülésükkor ugyancsak nemzetségek szerint települtek le. Ezért nevezik ma Harasztos két völgybe felnyúló falurészét Meggyesnek, illetve Halamnak.

Kissé ellentmondásos a falu további története, ugyanis első temploma, jóval a két patak egyesülése után, a Palás hegy egyik előfokán, a Pusztatemplom nevű helyen állt. A templom helye feltételezi a település közelségét is. Ez a helynév ma is ismeretes, de a mostani falu kb. 2 km-rel fennebb található.

Az egykori falu lakosai a reformáció idején reformátusokká lettek templomukkal együtt. A régi templom a fennmaradt adatok szerint még 1754-ben is fennállt. A kuruc háborúk idején leégett, s újat már a mai faluban építettek helyette. Az 1860-as években Orbán Balázs még látta a régi templom alapjait. Egy évtízeddel később, a vasút építésekor, töltésnek elhordták.

Harasztos, a szabad székelyek álltal használt földjét, Bethen Gábor Litteráti Balázsnak, és nejének, Földvári Zsófiának adományozta. Ezen úri birtok járt később kézről-kézre. Előbb a Felvinczi, majd Orbán, majd Thoroczkai, végül a Zeykek kezére ment át.

A mostani református temploma 1700-ban, az ellenreformáció korában épült, ezért kapott helyet, az akkori falu szélén. Harasztos földesurai az 1700-as évek elején Székelylengyelfalváról származtak Harasztosra. Ez volt az Orbán család. E család több királybírát is ad Aranyosszéknek. Katolikusok lévén, ők alakítják újra a katolikus egyházat, és építik fel Harasztoson, 1783-ban a két völgy közötti magaslaton a templomot. A báró Orbán Elek tulajdonába kerül az egykori Szabadföld (a mai Tankodrom), és ettől kissé keletre az Orbán-láb. Az Orbánok, földjeik megmunkálására, helyben, a szabad székelyek között munkaerőt nem találnak, és ezért, vallásuhoz közel álló, görögkatolikus románokat telepítenek a faluba. Az új betelepülők, az egykori Orbán kastély környékén, a falu délkeleti részén kapnak helyet. Ezt ma is Román utcának hívják.

1815-ben azonban az új templom is leégett, 1818-ban állították helyre.

1910-ben 1936 lakosából 1361 magyar, 570 román. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2754 lakosából 1708 román és 993 magyar volt.

Harasztos leggyakoribb családnevei, egy 1989-es felmérés szerint, gyakoriságuk csökkenő sorrendjében: Bartha, Széll, Horváth, Nagy, Király, Bárócz, Kiss, Szabó, Szász, Udvarhelyi.

1662 és 1848 között 18 harasztosi diák tanult az enyedi Bethlen Kollégiumban.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt tevékenykedett és hunyt el Murádin Lukács (1900-1963) római katolikus kántortanító.
  • Itt született Diószeghy Iván (1929-2006) színész, a nagybányai színház magyar tagozatának, valamint a Szatmári Állami Magyar Színháznak a megalapítója
  • Itt született 1930-ban Murádin László nyelvész.
  • Itt született 1935-ben Nagy Enikő kolozsvári festő, iparművész.
  • 1935-36-ban itt tanított Bencédi Sándor keramikus, szobrász
  • Itt született 1937-ben Murádin Jenő művészettörténész.
  • Az 1970-es évek közepén itt tanított Tamás Gábor könnyüzene énekes

Nevezetességek[szerkesztés]

harasztosi temető (részlet)
  • Katolikus temploma 1770 és 1783 között épült, 1915-ben leégett.
  • Református temploma 1815-ben leégett, 1818-ban állították helyre.
  • Régi kastélyának nyoma( amely egykor az Orbán, majd a Toroczkay családé volt) fundamentumának helye az 1980-as évek végén még felismerhető volt a falu Puszta nevű helyén.
  • II. világháborús honvéd emlékmű a református temetőben, állíttatott 1992-ben. 31 honvéd halt hősi halált Harasztos határában, 1944 szeptemberében.
  • A millennium évében (2000) felállítják a református templom előtt az idegenben elesett harasztosi származású világháborús katonák emlékművét. A kopjafát faragta Bartha Árpád, fő támogatója Széll Sándor.

Források[szerkesztés]

  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  • Török Tamás: Megőrzött emlékezet, Székelyudvarhely, 2004
  • Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1995
  • Széll Sándor, Harasztosi sárkányjárás, 2013
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)