Pestes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pestes (Peștera)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
Rang falu
Községközpont Dés (Dej)
Irányítószám 405202
SIRUTA-kód 55035
Népesség
Népességismeretlen
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság386 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 12″, k. h. 23° 43′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 12″, k. h. 23° 43′ 37″
SablonWikidataSegítség

Pestes románul: Peștera, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pestes nevét 1467-ben említette először oklevél Pesthes néven, mely magyarul kemencét, barlangot jelent.[1]

Pestes Csicsóvár tartozéka volt, és mivel neve először csak 1467-ben fordult elő, kétségtelenül 1405 és 1467-es évek között keletkezhetett.

A Bánffyak birtokai közé tartozott, akik mivel Mátyás király ellen fellázadtak, pártütésük miatt javaikat a király tőlük elvette és 1467-ben Szerdahelyi Imre fia Györgynek és fiainak: Kis Jánosnak és Mihálynak adományozta.

1553-ban ugyancsak Csicsóvár tartozéka volt, vajdája pedig a Somkúton lakó Marián volt.

1572-ben Báthori István birtokának írták, 1578 körül a fejedelem a hűtlenségbe esett Békés-párti Kendy Ferenc e birtokát bátyjának, Kendi Sándornak adományozta.

1616-ban pedig Bethlen Gábor adományozta Haller Zsigmondnak s nejének, Kendy Krisztinának, aki már előbb is bírta Kendy Krisztina a Kendy István révén.

1663-ban Apafy Mihály Haller Jánosnak adományozza, majd 1678-ban a hűtlenségbe esett Haller János e birtokát a kincstár elfoglalta.

1696-ban Pestes török hódoltsági falu.

1749-ben egyik birtokosa Kornis Antal, 1760-ban pedig neje Petki Anna.

1892-ben dr. Almay Ferenczné, Bónis Emma, GyarmathRóza, Pestes község, 1898-ban pedig Rogozán Nándor, Fehér István, Vancsa János és László voltak birtokosai.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 269 lakosából 4 magyar, 265 román volt. Ebből 265 görögkatolikus, 4 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus régi fatemploma - 1740 körül épült, Szűz Mária tiszteletére, harangjai is ez időből valók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Pestes egy régi, az 1700-as évekből való térképen