Kendi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kendi Sándor
Elhunyt 1594. augusztus 30.
Kolozsvár
Foglalkozása politikus
Halál okahalálbüntetés

Kendi Sándor aláírása
Kendi Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kendi Sándor témájú médiaállományokat.

Kendi (avagy Kendy) Sándor (? – 1594. augusztus 30.) erdélyi főúr, fejedelmi tanácsos, a XVI. század második felében az erdélyi politikai élet jelentős szereplője.

Származása[szerkesztés]

Az apja Kendi Mihály, az 1558-ban kivégzett Kendi Ferenc erdélyi vajda és az ugyanekkor kivégzett Kendi (Kendy) Antal testvére. A hiányos forrásmunkák miatt nem tudjuk azt, hogy apjának az első, Szilvásy Zsófiával, avagy esetleg a második, Bánffy Katalinnal kötött házasságából született-e; de valószínűleg az első házasságból, erre talán alappal következtethető abból, hogy az egyik leánya a Zsófia nevet kapta.

Élete[szerkesztés]

Bártfán tanult, ahol Leonard Stöckel tanítványa volt.[1] Egyes adatok szerint már 1565-ben az erdélyi kancellárián dolgozott. 1570-ben János Zsigmond fejedelem Miksa királyhoz küldött követségének a tagja, azonban az uralkodó (aki német-római császár is), két évig az udvarból nem engedte haza. A visszatérése után azonnal a Báthory István fejedelemségét támogatók körében találjuk, bizalmasa is lett a fejedelemnek. A fejedelem érdekében már 1572-ben és később, 1575-ben, fontos követségeket teljesített a Portára.

Báthory István döntése alapján, 1583-tól 1585-ig, Báthory Zsigmond kiskorúsága idején, az Erdélyt kormányzó hármas tanács tagja, a nagy műveltségű humanistával, Kovacsóczy Farkas kancellárral (aki Kendi egyik veje lett), és Sombory Lászlóval együtt. 1588-ban az erdélyi országgyűlés fejedelmi tanácsossá választotta, de Báthory Zsigmond nem kívánta a kormányzásba bevonni, ezért a közvetlen politizálástól visszavonult.

1594-ben nyíltan ellenezte a törökkel való szembefordulást, és Báthory Zsigmondnak a Habsburgok oldalára állását, mert azt Erdélyre nézve veszélyesnek tartotta. (A későbbi események igazolták is Kendi előrelátását.) Augusztus 17-én az országgyűlésben ragyogó beszédben kifejtette az álláspontját, de a rendek többsége a törökkel való szakítás mellett döntött. A fejedelem a Habsburg-szövetséget ellenző főurakat, így Kendi Sándort is, elfogatta, és közülük többeket ítélet nélkül kivégeztetett. A kivégzettek között volt Kendi Ferenc, Kendi Sándor öccse, az unokatestvérük, Kendi Gábor (az 1558-ban kivégzett Kendi Antal fia),[2] a fejedelem unokatestvére, Báthory Boldizsár, aki Kendi másik veje volt, és Kovacsóczy Farkas is.

Családja[szerkesztés]

Az első felesége Patóchy Klára, a második Almádi Anna volt. A forrásmunkák hiányosságai miatt nem tudjuk azt, hogy gyermekei: Zsuzsanna, akinek Báthory Boldizsár lett az első férje; Krisztina, akinek pedig Kovacsóczy Farkas lett a férje (és e házasság Kovacsóczy Farkasnak a második házassága); Zsófia; illetve István melyik házasságból születettek.

Kendi István erdélyi kancellár lett, 1610-ben részt vett a Báthory Gábor fejedelem elleni, sikertelen összeesküvésben, ezért a királyi Magyarországra kellett menekülnie, ott is halt meg, egyes adatok szerint 1628-ban, más adatok szerint 1636-ban. Vele a nevezetes, nagy múltú Kendi család férfiágon kihalt.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Bitay Ilona: Christian Schesaeus irodalmi munkásságának magyar vonatkozásai. In Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor. Bukarest: Kriterion. 1979. 70–71. o.  
  2. A forrásmunkák egy része szerint Kendi Gábor Kendi Sándornak és Kendi Ferencnek (Kendi Sándor öccsének) az unokatestvére volt, de vannak olyan munkák is, amelyek szerint mind a hárman testvérek lettek volna; ez utóbbi állítás azonban minden valószínűség szerint téves. Nincsenek olyan, kétséget kizáró művek, amelyek Kővári László, források között megjelölt, erdélyi családtörténeti könyvének az unokatestvéri kapcsolatra vonatkozó adatait hitelt érdemlően - például forrásmegjelöléssel - megcáfolnák. Dr. Veress András („dr. Andrei Veress”), szintén a források között megjelölt, kordokumentum összeállításában közli Alfonso Carillo jezsuita atyának 1594-ben, közvetlenül a Kendiek kivégzését követően megírt, és Erdélyből Prágába küldött jelentését. A levélben a spanyol szerzetes azt írja, hogy „Gabriel Quendi primo del Alexandro”, azaz, Kendi Gábor „Sándornak” az unokatestvére, mégpedig a jelentésben nem sokkal előbbre említett Kendi Sándornak. A jelentés e szövegrészéből az következik, hogy Kendi Sándornak az apja és Kendi Gábornak az apja testvérek voltak, ugyanis a spanyol nyelvben a „primo/prima” kifejezés kizárólag a szülő testvérének a gyermekét jelenti, mint unokatestvért. Más unokatestvéri kapcsolat esetében a „sobrino/sobrina” kifejezést használja a spanyol nyelv, míg a testvért csak a „hermano/hermana” kifejezés jelenti. (A spanyol nyelvű dokumentumban „Quendi” formában szerepel a Kendi családi név.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]