Nagydevecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydevecser (Diviciorii Mari, Groß-Däwätsch)
A református templom.
A református templom.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Szépkenyerűszentmárton
Rang falu
Irányítószám 407523
SIRUTA-kód 59531
Népesség
Népesség 158 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 10
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 326 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagydevecser (Románia)
Nagydevecser
Nagydevecser
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″

Nagydevecser (románul Diviciorii Mari, németül Groß-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén, Kolozsvártól 59 km-re északkeletre, Szamosújvártól 17 km-re délkeletre, Kékesvásárhely, Szépkenyerűszentmárton, Kisdevecser és Mohaly közt fekszik.

Története[szerkesztés]

1173-ban Deuecher Superior néven említik először.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején áttért a református hitre.

A 17. században a települést előbb Giorgio Basta katonái, majd 1658-ban a tatárok pusztítják el, meggyérítve a magyar lakosságot, melynek pótlására románok költöznek be a faluba. Az 1717-es utolsó tatárjárás is sok áldozatot szedett, a tatárok a lakosság elentős részét fogságba hurcolták.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 652 lakosa volt, ebből 516 román, 103 magyar, 17 német és 16 cigány.

2002-ben 202 lakosából 172 román, 20 cigány és 10 magyar volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református templomát az okiratok szerint 1460 körül építették - ekkor még katolikus templomnak - és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Miután a lakosság áttért a református hitre, a templomot is átalakították az új vallás igényeinek megfelelően. 1643-ban újjáépítik. 1838-ban romladozásnak indult, 1851-ben egyik oldala bedőlt, ezért 1863-ban ismét kénytelenek voltak újjáépíteni.

Forrás[szerkesztés]

  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)